A 24. Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivál versenyprogramjának egyik magyar előadására hétfőn került sor a Kosztolányi Dezső Színházban. A zalaegerszegi GRIFF Bábszínház előadásában láthattuk a Szegedi Katalin által írt és illusztrált Palkó-történetet, ahol a két főszereplő – Lenka és Palkó – különcségük ellenére egymásra talál. Az előadás ősbemutatója februárban Magyarországon volt.
A nézőtéren sok szerb és magyar kisgyermek ült, nevettek, élvezték az előadást.
A rendezőt, Bartal Kiss Ritát, kérdeztük arról, hogy a történet mögött miről szól az előadás.
– A darab üzenete az elfogadás, az, hogy nem vagyunk egyformák. Attól, hogy valaki ducibb, mint Lenka a darabban, vagy soványabb, és más érdekli, mint Palkót, még ugyanolyan értékes és fontos tagja a közösségnek. A pedagógia nagyon indusztriálissá válik, így a metafora nyelvén üzenünk a pedagógusoknak és a gyerekeknek, hogy legyenek elfogadóbbak. Nagyon szeretjük ezt az előadást, és úgy láttuk, a gyerekeknek is nagyon tetszett.
Az előadás nem csak bábelőadás volt, mozogtak a díszlet darabjai, valamint a színészek is mozogtak, felcserélték a szerepeiket. A Szegedi Katalin által illusztrált mese alakjai jelentek meg a színpadon is. Ennek, valamint a komplexitásnak köszönhetően a történet mindenki számára érthető volt, nyelvtől függetlenül.
Szűcs István, a társulat igazgatója elmondta, hogy nagy megtiszteltetés ezen a fesztiválon játszani, és minden ilyen meghívásnak örülnek. A társulat sokat játszik más városokban, országokban, magyar közönségnek.
A színészeket is megkérdeztük, hogy milyen érzés ennyi gyereknek játszani határon túli színpadon. – Mindig megvan bennünk a félsz, hogy a határon túl hogyan fognak ránk reagálni, de úgy látszik, a bábszínház egy univerzális nyelv, és ez mindenki számára érthető. Hasonló reakciók érkeznek itt is, mint az anyaországban, ez egy csodálatos élmény – nyilatkozta a társulat egyik színésze, Tóth Mátyás.
