Miután meghatározott idő áll a parlamenti képviselők rendelkezésére, hogy megvitassák a napirenden szereplő törvényjavaslatokra benyújtott módosítási indítványokat, ugyanakkor a hétfői vita elhúzódott az oktatási kerettörvény első néhány szakaszánál, ma gyorsabb ütemben folyt a vita, mely ezúttal sem vplt mentes a személyeskedéstől. Maja Gojković házelnök Branka Stamenkvićot, az Elég volt! mozgalom képviselőjét több felszólítás után eltávolíttatta az ülésről.
Saša Radulović, az Elég volt! mozgalom frakcióvezetője az oktatási kerettörvény több szakaszára is benyújtott olyan módosítási indítványt, amely az ingyenes tankönyvekre, az uzsonnáztatásra és az útiköltségtérítésre vonatkozott. Rámutatott, az állami költségvetés teret ad erre, csak másfajta átcsoportosításra van szükség. Csökkenteni kell az állami támogatást a közvállalatok, illetve a külföldi beruházók számára, és egy év alatt minden általános iskolás diák kaphatna nemcsak ingyenes tankönyvet, hanem az állam az iskolai felszerelés költségeit is fedezni tudná. Radulović felszólalására a Szerb Haladó Párt képviselői reagáltak, fölrótták, hogy a képviselő több törvényszakaszra nyújtotta be ugyanazt a módosítási indítványt. Volt, aki kiemelte, hogy támogatja az ötletet, de az majd akkor lesz esedékes, ha az ország gazdaságilag stabilizálódik. Más SZHP-képviselők Radulovićot azzal vádolták meg, hogy amikor csődgondnok volt 12 vállalatban, szándékosan likvidáltatta őket. Azzal is megvádolták, hogy amerikai tartózkodása során egymillió dolláros adósságot hagyott maga után. A vádakat Radulović sorban elvetette, mondván, azért terelik el a szót kitalált vádakkal, mert nem akarnak az ingyenes tankönyvekről beszélni, arról a teherről, ami a leginkább sújtja a szülőket. Mint mondta, Szerbia az egyedüli állam a világon, ahol a szülők hitelt vesznek fel, hogy meg tudják vásárolni a tankönyveket.
Szóba került az is, hogy a törvény nem tér ki arra, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai által alapított oktatási intézményekben az oktatás ingyenes lesz-e. Tomislav Žigmanov, a Demokrata Párt képviselője arra hívta fel a miniszter figyelmét, hogy amennyiben a Vajdasági Magyar Szövetség módosítási indítványa részévé válik a törvénynek – miszerint a nemzeti tanácsok is alapítói lehetnek oktatási intézményeknek –, a többi törvényszakaszt is ehhez kell igazítani. A miniszterhez intézte kérdését: ezekben az oktatási intézményekben is ingyenes lesz-e az oktatás? Mladen Šarčević oktatási miniszter válasza: „A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai is lehetnek oktatási intézmények alapítói, de nem közintézményeké.”
Az ülés legnagyobb vitáját a Dverinek arra a törvényszakaszra benyújtott módosítási indítványa váltotta ki, amely a külföldiek, a szerb állampolgársággal nem rendelkező és az állampolgárságot igénylő személyek oktatását érinti. A Dveri ugyanis kérte, töröljék a migráns szót, mert szerintük a migráns gyerekeknek először az ország nyelvét kell elsajátítaniuk, hogy iskolába járhassanak. Mint mondta, nem ellenzik a migráns gyerekek oktatását, csak azt nem az iskolákban kell végezni, hanem a befogadóközpontokban, mint ahogy Szabadkán, Zomborban és Nagykikindán is megszervezték. Vjerica Radeta, az SZRP képviselője szerint pedig a migráns gyerekeknek nem szerbül kellene tanulniuk, hanem angolul, teljesen külön osztályokban kell megszervezni az oktatásukat, hiszen nem itt-tartani kell őket, hanem lehetővé tenni nekik, hogy folytassák útjukat Európa nyugati államai felé.
Maja Gojković az SZHP képviselőjeként gyűlöletbeszéd terjesztésével gyanúsította meg Boško Obradovićot és a Dverit, majd kijelentette, ilyen szélsőséges módosítási indítványt, amíg a SZHP van hatalmon, a parlament nem fog elfogadni.
Az oktatási kerettörvény mellett napirenden szerepelt a felsőoktatási törvény is, de módosítási indítványainak megvitatására már nem jutott idő.
