Kétnapos hivatalos látogatásra Brüsszelbe utazott Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter. Útja során számos megbeszélést folytat, és a holnapi nap folyamán aláírja azt a megállapodást is, melynek értelmében az Európai Unió 27,4 millió eurós vissza nem térítendő támogatást nyújt a szerbiai oktatási rendszer fejlesztéséhez. A segítséget hazánk az IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2016-os költségvetési keretéből nyeri.
Joksimović látogatásának mai első napján David McAllisterrel, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevőjével tárgyalt, s a megbeszélést követően azt nyilatkozta: Szerbia ma az eddiginél is világosabb európai jövőképpel rendelkezik, ez pedig a belső reformoknak, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bővítéssel kapcsolatos álláspontjának, illetve Németország Balkánra vonatkozó politikájának köszönhető. Lényegesnek nevezte, hogy McAllister a német politika folytonosságát jelentette be a bővítéssel kapcsolatban, hiszen Németország az EU egyik politikai és gazdasági hajtóerejének számít. Tagjelölt országként számunkra sokat számít az, hogy egy stabil és kiszámítható integrációs politika jellemzi majd az Uniót – értékelte a miniszter.
Joksimović tájékoztatta McAllistert és az uniós államok nagyköveteit azokról a lépésekről, amelyeket Szerbia a jogállamiság megerősítése érdekében tesz. Szó esett új tárgyalási fejezetek megnyitásának a lehetőségéről, a tárgyalások előrehaladásáról is.
– Meggyőződésünk, hogy az év végéig még legalább három tárgyalási fejezet megnyílhat. Az, hogy egy konferenciát már októberben megtartanak-e, egy újabbat pedig decemberben, vagy mind a három fejezet megnyitását egyetlen decemberi konferencián hagyják majd jóvá, már nem tőlünk, hanem a tagállamok közötti megbeszéléstől, az adminisztrációs folyamatoktól függ. A jó szándék megvan az Unión belül a további fejezetek megnyitására, ezért meg vagyok győződve arról, hogy jó híreket kapunk majd továbbra is a csatlakozási folyamattal kapcsolatban – húzta alá Joksimović.
Szerbiának, mint mondta, folytatnia kell a belső reformok végrehajtását, mindenekelőtt a polgárok életszínvonalának a javításán kell munkálkodnia, s az eredményekről folyamatos jelentést kell tennie Brüsszelnek. Úgy értékelte, hogy a 2025-ig terjedő csatlakozási elképzelések, amelyeket Juncker vázolt fel az Európai Parlamentben tartott beszédében, kellemes fogadtatásra talált a tagországokban.
– A tervünk az, hogy 2021-re vagy 2022-re teljesen megfeleljünk az európai elvárásoknak, így kezdetét veheti a tagállamok parlamentjeiben a bővítéssel kapcsolatos voksolás. Egyes országokban ennek jóváhagyásához referendum is kell. Ugyanez lehetséges a csatlakozó országban is. Kiváló, hogy Juncker konkrét dátumokat fogalmazott meg – tette hozzá Joksimović.
