A digitalizáció és az Európai Unió tervezett reformja lehet az első két nagy ügy, amellyel a vasárnapi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után felálló német kormány foglalkozik majd.
A szavazás előtti utolsó felmérések alapján csak az tűnik biztosnak, hogy ismét - sorban negyedszer - Angela Merkel lesz Németország kancellárja. Az bizonytalan, hogy pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Horst Seehofer bajor miniszterelnök vezette Keresztényszociális Unió (CSU) mely párttal vagy pártokkal kormányoz majd.
Angela Merkel harmadik kormánya (2013-2017), a Bundestag-választástól számítva a 85. napon, 2013. december 17-én alakult meg, és meglehet, hogy ezúttal is hónapokig tart majd a kormányalakítás. A kormányzásra esélyes pártok várhatóan október közepéig visszafogottan egyeztetnek majd az együttműködés lehetőségeiről, mert október 15-én tartományi választást tartanak Alsó-Szászországban, és nem akarják hátráltatni a tartományi pártszervezet kampányát.
A gyors kormányalakítás azért sem valószínű, mert a CDU/CSU eddigi koalíciós társnál, a szociáldemokrata pártnál (SPD) és a másik két lehetséges partnernél, a jobboldali liberális Szabad Demokrata Pártnál (FDP) és a Zöldeknél is várhatóan kongresszuson vagy pártszavazáson - a párttagok részvételével rendezett szavazáson - kellene megerősíteni az esetleges koalíciós szerződést.
Így előfordulhat, a negyedik Merkel-kormány az első száz napra tervezett programját akár száz nappal a vasárnapi Bundestag-választás után kezdheti megvalósítani.
A CDU/CSU és a lehetséges partnerek tervei alapján az új kormány "száznapos" programjában kiemelt ügy lesz a digitalizáció. Angela Merkel több interjúban és beszédben bejelentette, hogy a választás után "azonnal" hozzá akar fogni a digitalizáció ügyének előmozdításához. A feladatok összehangolásához külön államminiszteri - államtitkári - pozíciót akar kialakítani a kancellárián, és felállítana egy német és külföldi szakértőkből álló tanácsadó testületet.
Az FDP az egész kampányát a digitalizáció ügye köré építette fel, fő jelszava az volt, hogy "A digitalizáció mindent megváltoztat - mikor változik a politika?", és választási programjában megígérte, hogy külön digitalizációs minisztériumot állít fel.
A legfőbb feladat a szélessávú internet lefedettség növelése és az üvegszálas távközlési kábelhálózat kiépítése. Németország mindkettőben lemaradásban van, 100 lakosra 38 szélessávú internetkapcsolat jut, ami nemzetközi összevetésben a középmezőnyt jelenti, az üvegszálas hálózat révén kiépített kapcsolatok aránya mindössze 1,8 százalék, amivel Németország a többi között Mexikó és Törökország mögött áll.
Angela Merkel tervei szerint a fejlesztésekre 2025-ig nagyjából 100 milliárd eurót fordítanak, de a részletekről, a költségeknek az állam és a szolgáltatók közötti megosztásáról még nem ismertek részletek.
Az Európai Unió tervezett reformjáról nemigen esett szó a kampányban, aminek részben taktikai okai vannak. Ezzel kapcsolatban német politológusok felidézik, hogy Merkel "kulcsélménye" az első - 2005-ös - kancellárjelölti kampánya, amelyben úton-útfélen hirdette, hogy az akkor kormányzó SPD-Zöldek koalíció szociális és munkaerőpiaci reformjainál mélyrehatóbb átalakításokat akar beindítani. Ez leginkább elbizonytalanította a változásoktól tartó, stabilitásra törekvő választókat, és a kampány végére a CDU/CSU több mint 20 százalékpontos előnye elolvadt, csupán 1 százalékponttal előzte meg az SPD-t. Azóta Angela Merkel a választási kampányokban tartózkodik a nagy változásokról és nagy erőfeszítésekről szóló eszmefuttatásoktól.
Az SPD sem emelte kampánya fő támái közé az EU-t, ami főleg annak tulajdonítható, hogy az Európai Parlamentben 23 évig végzett munka után a német belpolitikába beszálló kancellárjelöltöt, Martin Schulzot nem tapasztalt, tekintélyes EU-s politikusként mutatták be, hanem az alulról indult, a "keményen dolgozó emberek" világából érkező szociáldemokrata vezetőként.
Azonban a Bundestag-választás után várhatóan az EU jövője lesz az egyik meghatározó politikai téma Németországban is. A diskurzust Emmanuel Macron keddre tervezett beszéde indíthatja be. A francia államfő egyebek között legkevesebb 100 milliárd eurós külön euróövezeti költségvetés kialakítását és a közös európai pénzügyminiszter intézményének kialakítását javasolhatja majd. Ebben a vitában a német politikai erőknek is állást kell majd foglalniuk, és az ügy az új német kormány "száznapos" programjának fő elemei közé is bekerülhet.
