Raffay Endre
Lassan eljön az idő, amikor a fejlődéstől kell megóvnunk az aracsi pusztatemplomot – hangzott el tegnap a nemzetközi Ars Sacra fesztivál keretében, a belgrádi Collegium Hungaricumban megtartott Aracs – a pusztatemplom múltja és jövője címmel megtartott tudományos tanácskozáson. Mint arra a szakemberek rámutattak, az aracsi templom sziluettjének és autentikus elemeinek megőrzése csak úgy lehetséges, ha a konzerválást a fenntartásért végzik.
Pintér Attila
Mint kiderült, magyarországi és hazai szakértők egyaránt érdeklődnek, és a szívükön viselik az aracsi templom sorsát. Az elmúlt években intenzívebbé váltak az állagvédelmi intézkedései és restaurátor-munkái, ám tovább gondolva a több száz éves építmény sorsát, új fenntarthatósági javaslatokkal álltak elő, ami egy látogatóközpont kiépítésben, illetve egy laboratórium felállításában valósul meg.
– Ez a mai konferencia diplomáciai szemmel egy újabb hozzáadott értéket tehet a magyar–szerb kapcsolatokhoz, amelyek soha nem voltak olyan kiegyensúlyozottak, mint ma – emelte ki Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete a konferencia megnyitóján, amikor elmondta, hogy a napokban Ana Brnabić miniszterelnök asszonnyal találkozott, aki arról tájékoztatta, hogy a magyarországi szerb közösség soha nem kapott még akkora támogatást a magyar államtól, mint az elmúlt néhány hónapban. Rámutatott, ez így természetes. Nemcsak azért, mert a kétoldalú politikai kapcsolatok nagyon jók az országok és a népek között, hanem azért is, mert közös érdek, hogy az egymás országában élő közösségek lehetőség szerint kapjanak támogatást és védelmet. Majd rátérve a tanácskozás témájára, kiemelte, egy Szerbiában, Vajdaságban lévő magyar emléket próbálunk megóvni, megtámogatni nemcsak a tudományos kutatók részéről, hanem az államok hozzájárulásával is.
Dr. Raffay Endre művészettörténész, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető tanára ismertette az aracsi templom építészi történetét, bemutatta a ránk maradt akár 150 éves ábrázolásokat, amelyek jelentős mértékben hozzásegítettek ahhoz, hogy elméletben rekonstruálni lehessen a templomot. Részletesen rámutatott azokra a megállapításokra, amelyek közelebb hozták a kutatókat az aracsi templom valamikori kinézetéhez. De mint kihangsúlyozta, nagyon sok a bizonytalanság, így csak úgy lehet az épület autentikus kinézetét megőrizni, ha a konzerválás fókuszában a romok védelme áll.
Szakács Béla Zsolt művészettörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense is magyarországi példákkal mutatott rá, hogy vétek sorsára hagyni a romokat, de az emberi beavatkozás vissza nem fordítható változásokat okozhat egy-egy műemlék életében. Az aracsi templom kapcsán kihangsúlyozta, nem szabad megengedni, hogy a torony azáltal, hogy beázik, tönkre menjen, meg kell találni a konzerválás módját. Nem biztos, hogy az a megoldás, hogy elképzelésük szerint újjáépítsék a tornyot, hiszen nincsenek biztos bizonyítékok a tetőszerkezet dőlésszögére sem és a torony kinézetére sem.
– Annál „hűségesebbek” maradunk, minél kevesebbet teszünk hozzá – emelte ki Szakács Béla Zsolt.
Svetlana Bakić építészmérnök, a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet konzervátora elmondta, az elmúlt évek kutatásai az aracsi templom építészeti jellegzetességeire irányultak elsősorban. Részletezte, milyen kutatásokat végeztek és milyen eredményeket gyűjtöttek be. Többek között kiderült, hogy a templom omlását nem a talajvizek okozták. Felmérési adatok szerint a harangtorony súlyát elszámolták, így az épület egyik oldalán nagyobb volt a súly, vagyis az épület sem feküdt meg egyformán. Bár végeztek ásatásokat is, azt még nem vizsgálták meg, hogy a jelenlegi alapok megfelelnek-e az elsődleges alapoknak. Az építészmérnök arra is rámutatott, hogy a földtani mérésekkel egy település maradványaira bukkantak, talán valamikor körbevette a templomot.
Dragan Rauški építészmérnök, a törökbecsei önkormányzat munkatársa ismertette az aracsi templommal kapcsolatos terveket. Rámutatott, hogy egy szélesebb út vezet majd a templomhoz, látogatóközpont elégíti majd ki a templom iránt érdeklődők igényeit, illetve Törökbecsén a művelődési ház is külön részleget szentel majd a pusztatemplomnak.
Sanja Kesić Ristić művészettörténész, a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a pusztatemplom védelméhez tartozik a templom sziluettjének védelme, de a környezetét is védeni kell, hiszen ha körbeépítik, ki hiszi majd el, hogy a puszta közepén is épültek templomok.
Felmerült a kérdés, hogy elég-e a konzerválás, hiszen ennek ellenére az időjárási viszonyok jelentős mértékben kihatnak az épület maradványaira. A szakemberek rámutattak, próbáltak elemeket megmenteni, de akkora elemekről van szó, hogy az elmozdításuk által megsemmisülnének, hisz 800 éves maradványok.
A téma kapcsán több művészettörténész, építész, restaurátor és egyetemi tanár is tartott előadást.
Nyitókép: Pintér Attila
