"A büntetlenség kultúrájának" véget kell vetni, az emberiség elleni bűncselekmények és "a nemzetközi jog erőszakos megsértése nem maradhat büntetlenül", különben a jelenlegi legsúlyosabb nemzetközi konfliktusokat sem lehet eredményesen lezárni - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken New Yorkban.
Szijjártó Péter és Bogyay Katalin, Magyarország ENSZ-nagykövete (Fotó: MTI)
A tárcavezető felszólalt az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszaka keretében a vallási kisebbségek védelméről rendezett tanácskozáson. Beszédében kiemelte: az iraki és a szíriai fegyveres konfliktusok, valamint az Iszlám Állam által elkövetett szörnyű bűncselekmények nyomán mára a kereszténység vált az elsőszámú üldözött vallássá a világon. Mindazok közül, akiket a vallása miatt üldöznek vagy az elmúlt időben gyilkosság áldozatává váltak, 80 százalékban keresztények voltak - közölte.
Szijjártó Péter kiemelte: mindez világossá teszi a nemzetközi közösség felelősségét arra vonatkozóan, hogy a közel-keleti béketeremtés után garantálja, hogy az onnan elüldözött keresztény közösségek visszatérhessenek lakhelyükre, és akik ott tudtak maradni, azok a továbbiakban biztonságban élhessenek.
Mint mondta, annak érdekében, hogy a keresztény közösségek békében és biztonságban élhessenek a közel-keleti térségben, Magyarország csatlakozott a Liechtenstein és Katar által kezdeményezett ENSZ-csoporthoz, amelynek legfontosabb feladata, hogy világossá tegye: a nemzetközi jogszabályok megsértése és az emberiség elleni bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül. Ez a csoport egyre erősebb az ENSZ-en belül, és Magyarország 50 ezer eurós hozzájárulást biztosít az eredményes működéséhez - tette hozzá.
A külügyminiszter hangsúlyozta: "a büntetlenség kultúrájának" véget kell vetni, az emberiség elleni bűncselekmények és "a nemzetközi jog erőszakos megsértése nem maradhat büntetlenül", különben a jelenlegi legsúlyosabb nemzetközi konfliktusokat sem lehet eredményesen lezárni.
Arra is kitért, hogy Magyarország a közel-keleti keresztény egyházak vezetőivel egyetértésben, az ő kérésüknek megfelelően azt az álláspontot képviseli, hogy "nem el kell hozni a keresztényeket az otthonaikból a Közel-Keletről, hanem segíteni kell nekik abban, hogy ott biztonságban éljenek, a közösségeik folyamatosan erősödjenek".
Magyarország több mint egymilliárd forint támogatást biztosított a közelmúltban a közel-keleti keresztény egyházak humanitárius tevékenységeihez, százas nagyságrendben adott ösztöndíjakat közel-keleti keresztény fiataloknak, több mint kétszáz keresztény család visszatérését segítette lakhelyükre egy falu újjáépítésével, egy keresztény kórház féléves gyógyszerköltségeit is fedezte, valamint a katolikus egyházzal összefogva keresztény iskolát épít az észak-iraki térségben - sorolta.
Szijjártó Péter úgy látja, a nemzetközi közösségnek az a feladata, hogy ne gyengítse a közel-keleti keresztény közösségeket azzal, hogy elhozza onnan a keresztényeket, hanem segíteni kell őket abban, hogy a saját lakhelyükön, "ahol jogaikat megsértették, ahonnan elüldözték őket", a jövőben biztonságban és békében élhessenek. Magyarország ehhez járul hozzá azzal, hogy a liechtensteini-katari kezdeményezéshez csatlakozott az ENSZ-ben és több mint egymilliárd forint támogatást biztosít a keresztényeknek a Közel-Keleten - mutatott rá.
