2024. április 24., szerda

Bringára fel!

Még a tömegközlekedéssel bejárók is jobban érezték magukat, mint azok, akik autóztak – adta hírül nemrégiben a Kelet-angliai Egyetem (UEA) kutatóinak a Preventive Medicine című szaklapban megjelent tanulmánya. Az UEA és a Yorki Egyetem kutatói mintegy 18 ezer munkába járó adatait elemezték, amelyeket több mint 18 éven át gyűjtöttek. Jobb közérzetről számoltak be azok, akik gyalogoltak vagy bicikliztek, mint azok, akik gépkocsit vezettek vagy busszal, vonattal jártak. A közlekedési szolgáltatások zavarai vagy a tömeg sem jelentett jelentős stresszforrást, mivel a tömegközlekedés pihenésre, olvasásra, társas kapcsolatokra is időt ad, és többnyire gyaloglással egészül ki, ami általában jobb kedvre deríti az embereket.

Az idén immár 16. alkalommal szervezik meg az Európai Mobilitási Hetet és annak központi eseményeként, szeptember 22-én az Európai Autómentes Napot. A kampány célja az, hogy arra bátorítsa a helyi hatóságokat, hogy vezessenek be és népszerűsítsenek fenntartható közlekedési intézkedéseket, és felhívják a lakosság figyelmét a közlekedés alternatíváira – elsősorban a kerékpározásra és a gyaloglásra. Szerbiában tavaly az Európai Autómentes Nap apropóján szervezett Csak ne autóval elnevezésű akció keretében több mint ötezer kilométert tettek meg a résztvevők a munkahelyükre biciklivel vagy gyalog. A rendezvényen 45 vállalat 450 versenyzője vett részt. Az idén harmadik alkalommal szervezik meg ezt az akciót, és most Belgrád mellett Újvidék is csatlakozik a kezdeményezéshez. Kisvárosokban a biciklizés és a gyaloglás persze mindennapos dolog, de a nagyvárosokban nem az. Belgrádban például a közlekedők negyede gépkocsival jár, a fele tömegközlekedik és csupán 25 százalékuk jár gyalog vagy biciklivel a munkahelyére.

(Gergely Árpád illusztrációja)

(Gergely Árpád illusztrációja)

Az európai nagyvárosokban az utóbbi években folyamatosan nő a kerékpáros-közlekedés részaránya. Vannak országok (például Németország), amelyekben adózási kedvezményekkel támogatják a vállalati kerékpározást, ezért több cég is a szolgálati kerékpárok használatára ösztönzi a munkavállalóit. Budapesten a jelenlegi 2,4 százalékhoz képest 2030-ra elérheti a 10 százalékot a bringások száma, de a fővárosi fejlesztések mellett a magyar kormány az összes megyeszékhelyen is megfelelően átjárható közbringa-rendszerek bevezetését tervezi, és a Magyar Kerékpárosklubbal közösen jövő tavasszal újraindítják a népszerű Bringázz a munkába kampányt. Magyarország a kezdetektől részese az Európai Autómentes Nap kampánynak is, amelynek üzenete évről évre egyre több településre jut el. 2016-ban Magyarországon 214 helyhatóság vállalta a rendezvény megszervezését és a környezetkímélő közlekedési módok térnyerését szolgáló tartós intézkedések bevezetését. Ezzel Magyarország az elmúlt években a mintegy 50 ország versenyében az örök éllovas Ausztria és Spanyolország mögött rendszerint a dobogó harmadik fokán végez. A programsorozat idei témája is a tiszta, közösségi és intelligens mobilitás, a tisztább közlekedési módok előnyeinek hangsúlyozása, az intelligens közlekedési technológiák és közösségi mobilitás nyújtotta lehetőségek kihasználására ösztönzés.

Az Eurostat 2015-re vonatkozó adatai alapján az Európai Unióban átlagosan 497 autó jutott 1000 emberre: a legmagasabb Luxemburgban ez a szám (661 autó/ezer fő), míg a legalacsonyabb (261 autó/ ezer fő) Romániában. Magyarországon 325 autó jut ezer főre, Horvátországban pedig 358. Az autók 80 százalékát egyetlen személy használja.

Szerbiában 258 autóval számolnak ezer főre. Az utóbbi három évre vonatkozó adatok szerint az országban 20–22 ezer autót adnak el, ami csaknem háromszor kevesebb, mint a gazdasági válság előtt volt. A szakértők arra számítanak, hogy az elkövetkező három évben közel 300 ezer dízelautóval lesz több Szerbiában: ezek a járművek Nyugat-Európából kerülnek majd a hazai piacra azért, mert Svájcban a dízelautók regisztrálásának a betiltását tervezik, a németországi nagyvárosokban pedig nem lehet majd közlekedni velük. Sokan vélik úgy, hogy ezek a nyugati dízelautók is jobbak lesznek azoknál, amelyek jelenleg a szerbiai utakon közlekednek.

A légszennyezettségben az autók által kibocsátott gázok 25 százalékot tesznek ki, és Szerbiában nagyon sok a régi, rendkívül környezetszennyező jármű. Petar Đukić professzor szerint Szerbia az egyik legnagyobb környezetszennyező Európában. Minden szerbiai lakos több mint 6,2 tonna szén-dioxidot termel – talán csak Kínában, Indiában és más, hozzájuk hasonlóan hatalmas országokban lehet ennél nagyobb a növekedés üteme ezen a téren. Ezért a felelőtlenségért súlyos árat kell majd fizetnünk, ha rövid időn belül nem vesszük komolyan a problémát.

Pihentessük hát többet a verdát a garázsban, és pattanjunk inkább nyeregbe: a kerékpározás olcsóbb, egészségesebb, a környezetünket is óvjuk vele, ráadásul minél több a kerékpáros, annál biztonságosabb a közlekedés. Nagyvárosiak: bringára fel!