A Köztársasági Képviselőház rendkívüli ülésen kezdte meg tegnap két oktatással kapcsolatos törvény, az oktatási kerettörvény és a felsőoktatási törvényjavaslat vitáját. A törvényjavaslatok számos újdonságot tartalmaznak, de a felszólaló ellenzék mindenekelőtt azt ellenezte, hogy az oktatási intézmények igazgatóinak kinevezésekor szükség lesz az oktatási miniszter jóváhagyására. Mladen Šarčević oktatási miniszter ezt azzal magyarázta, hogy bár az igazgatók megválasztása több szinten esik át, a miniszter nem engedheti meg, hogy egy oktatási intézmény élén egy hozzá nem értő személy kapjon teljes autonómiát.
Fotó: Ótos András (Archív)
A beterjesztett törvényjavaslatok értelmében új testületek alakulnak majd, ezáltal a külső befolyást szeretnék kizárni az intézmények vezetői tisztségen levő személyek megválasztásában. Ezt az ellenzék nehezményezte, mert szerinte továbbra is lehetőség nyílik az érdekcsoportok befolyására. Többen is hangsúlyozták, hogy nem szabad helyet adni. a politikai ráhatásnak Boško Obradović, a Dveri parlamenti képviselője kérdést intézett a miniszterhez: képes lesz-e arra, hogy az asztalára kerülő több mint 2000 intézmény vezetői pozíciójára javasolt, a hatalmi párthoz tartozó igazgatók közül valakit elutasítson? Zoran Živković, az Új Párt képviselője kételyeinek adott hangot, hogy egy ember magára tud vállalni akkora felelősséget, ami ezzel a kitétellel jár. Mint mondta, olyan sehol a világon nincs, hogy egy ember vállalja több mint 2000 intézmény igazgatói kinevezése felülbírálásának felelősségét.
A képviselők utaltak arra, hogy az új törvénynek előremutatónak kell lennie, és nem a jelenlegi áldatlan állapotokat kezelnie. Aleksandra Jerkov, a Demokrata Párt képviselője pedig azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi oktatási rendszer gátolja a kreativitást, valójában egyáltalán nem beszélhetünk az oktatási rendszer korszerűsítéséről, csupán uniformizálásról és központosításról.
Sanda Rašković Ivić független parlamenti képviselő szerint lehetőséget kell adni arra, hogy a fiatalok is bekapcsolódjanak a felsőoktatásba. Mint mondta, jó, hogy az egyetemi tanároknak 65 éves korukban nyugdíjba kell vonulniuk, de a nyugdíjaztatást még egy-két évig kitolhatják. Elmondta, a fiatal szakembereknek kell helyet adni, már csak azért is, mert 2016-ban 70 ezer fiatal hagyta el az országot. Az idősebb professzorokat más úton kell bekapcsolni az egyetem munkájába. Rašković Ivić ugyanakkor hiányolta, hogy az oktatási kerettörvény nem foglalkozik a kortárs erőszakkal.
A képviselők részéről felmerült annak igénye is, hogy a középfokú oktatásnak is az általános oktatáshoz képest kötelezőnek kell lennie, és tekintettel arra, hogy egy-egy diák a szülőknek évente 10-20 ezer dinárjába kerül, a képviselők szerint a tankönyveknek is ingyenesnek kellene lenniük. Šarčević elmondta, bár a tankönyvekről szóló törvény kidolgozás alatt van, a következő időszakban jelentős változásokra lehet számítani, vagyis lehetőség nyílik majd az elektronikus könyvek használatára is. Ebben a tanévben 86 ezer ingyenes tankönyvet osztottak szét, de a következő tanévtől ez is változni fog. A törvények kidolgozásánál 14 ország pozitív példáit vették alapul, ezzel kívánják korszerűsíteni a jelenlegi oktatási rendszert.
Vojislav Šešelj felszólalásában azért szállt síkra, hogy ne legyen felvételi vizsga az egyetemeken, és nagyobb elismerést kell adni a korábban elért tanulmányi eredményeknek, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyetemi tanulmányok legyenek ingyenesek, azzal hogy az első év szelektív funkcióval is bírna. Az elért eredmények határoznák meg, hogy később milyen feltételek mellett folytathatnák tanulmányaikat a hallgatók. A miniszter kiemelte, hamarosan nem lesz szükség felvételi vizsgára, az adott egyetemek az addig elért eredményeket veszik majd alapul, azzal, hogy ahol arra szükség mutatkozik, a tanulóknak képességvizsgát kell tenniük.
A parlamenti vita a következő napokban folytatódik a képviselői csoportok módosítási indítványainak megvitatásával.
