A műszaki határrendszer és a jogi, valamint élőerős védelem nélkül nincs sikeres határőrizet, nincs megnyugtató belbiztonsági helyzet és sérül az ország szuverenitása - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán budapesti sajtótájékoztatóján.
Bakondi György (Fotó: MTI)
Bakondi György rámutatott, azért szerepel a "Soros-tervben" a magyar kerítés lebontása, mert jogi és élőerős támogatással hatékony eszközként szolgál, képes megakadályozni a tömeges, illegális, jogszabályokba ütköző beáramlást Európába.
Hozzátette: különösen zavarja a "Soros-terv" végrehajtóit a magyar kerítés, mert mögötte erős nemzeti törekvés, összefogás van, és mindez ellentétes azzal az ideológiával, amely a bevándorlást jónak, sőt egyedüli megoldásnak tekinti.
Bakondi György rögzítette: a magyar álláspont világosan, nagy támogatással fogalmazódott meg. Úgy vélte, a bevándorlást támogatók számára a magyar belbiztonsági stabilitás "veszélyes példa" lehet, mert az európai polgárok követendőnek tarthatják. Ráadásul útjában áll az Európai Unió egyesek által tervezett átalakításának, a "lopakodó jogalkotást" szorgalmazó erőknek - fűzte hozzá.
Aki a műszaki akadályt támadja, az ország külső határvédelmét támadja, ezáltal az európai emberek biztonságát támadja - szögezte le. Hozzátette: akik a határt védő rezsimet támadják, azok korlátlan bevándorlást, a kvóták szerinti kötelező betelepítést akarják és a "Soros-terv végrehajtói".
Bakondi György előrevetítette: a következő hónapokban további támadások várhatóak a kerítéssel kapcsolatban, a kormánynak pedig határozott szándéka, hogy nem enged a politikai és jogi zsarolásoknak.
Mivel a magyarországi ellenzékre nem számíthat, ezért úgy döntött a kormány, hogy az állampolgárokhoz fordul. Arra kérjük az állampolgárokat, hogy a konzultáció lehetőségét kihasználva segítsék a kormányt migrációs politikája megvédésében - mondta.
A belbiztonsági főtanácsadó hangsúlyozta: a magyar határzár markánsan útjában áll a "Soros-terv" egyik legfontosabb pontjának, hogy Európa évente egymillió bevándorlót fogadjon be. Felidézte: 2015 októberében maga Soros György is úgy nyilatkozott, a "mi tervünk a menekültek védelme és a nemzeti határok jelentik ennek az akadályát".
Bakondi György szerint Soros György ezzel a kijelentésével kifejezte, hogy akadálynak tekinti a nemzeti határokat és azok védelmét. A belbiztonsági főtanácsadó szerint ebbe a sorba illeszkedik Dimitrisz Avramopulosznak, az Európai Bizottság migrációs és uniós belügyekért felelős biztosának kerítést bíráló júniusi nyilatkozata, valamint a hazai ellenzéki több kijelentése is. Példaként említette, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Botka László is kilátásba helyezte a kerítés minél gyorsabb lebontását.
A főtanácsadó felidézte: 2015 július 1. és 2015. szeptember 15. között 132 800 migráns lépett át a szerb-magyar határszakaszon, ekkor állították fel a kerítést, és december végéig ekkortól mindössze 3700-an kísérleteztek a határszakasz átlépésével. A horvát-magyar szakaszon 2015. szeptember 15. és 2015. október 15. között 184 400-an léptek át, majd október 16-ától az év végéig csak tízen. Úgy vélte, ez is mutatja a határzár hatékonyságát.
Bakondi György emlékeztetett arra is, hogy a határzár bevezetésekor tanulmányozták a hasonló helyzetekben - például az amerikai-mexikói, spanyol-marokkói határszakaszokon - alkalmazott különböző nemzetközi megoldásokat, és azok alapján született meg az a kormánydöntés, hogy műszaki akadályra van szükség a tömeges migráció megállítására, de szükség van jogi és élőerős védelemre is.
Hozzátette: azóta máshol is építettek kerítést, erre példaként említette többek között a litván-orosz, vagy a norvég-orosz határszakaszon épített kerítést.
Felidézte azt is, hogy a 2016 júliusában bevezetett, a határvonaltól 8 kilométeres sávban létrehozott zóna is jelentős eredményeket hozott, de a statisztikai adatok igazolják az idén márciustól hatályba lépett jogszabályváltozást is, amely szerint menekültkérelmet csak tranzitzónában lehet benyújtani.
