A szerb kormány úgy döntött, hogy 2017 végéig meghosszabbítja a közszférában alkalmazott, a dolgozók maximális létszámáról szóló korábbi döntés érvényességét, hogy elejét vegyék újabb munkaerő alkalmazásának az államapparátusban – jelentette be tegnap Vranjéban Ana Brnabić kormányfő.
A közszférában dolgozókat érintő létszámstopról szóló döntésnek ma már csupán ellenőrző szerepe van (Dávid Csilla illusztrációja)
– A létszámstop alkalmazása kapcsán elmondhatom: jelenleg nincs munkaerő-felesleg az államapparátusban, bizonyos területeken hiánnyal, más területeken kis fölösleggel számolunk, de egészében nincs munkaerő-felesleg. A helyzet az, hogy a meglévő munkaerőforrások újabb, célszerűbb átcsoportosítására van szükség – nyilatkozta a miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva.
Brnabić meggyőződésének adott hangot, hogy a létszámstopról szóló döntésnek ma már csupán ellenőrző szerepe van.
– E döntés ellenére mi fel tudunk venni dolgozókat oda, ahol arra valóban szükség van. A kormányon belül dolgozik egy foglalkoztatással megbízott testület, melynek az a feladata, hogy elbírálja, ha új munkaerő alkalmazásának a jóváhagyásával fordulnak hozzá. A bizottságnak vannak tagjai a pénzügyminisztériumból és az államigazgatási minisztériumból is. Ha valahol újabb foglalkoztatottakra mutatkozik igény, s a polgároknak nyújtott szolgáltatások egyébként veszélybe kerülnének, akkor ehhez a bizottsághoz kell fordulni, ez megvitatja a kérdést, és dönt a kérelem kapcsán, figyelembe véve az indoklást és a költségvetés helyzetét is – magyarázta a kormányfő.
Hozzátette, a létszámstop ellenére is engedélyezte a kormány 4000 új foglalkoztatott alkalmazását az egészségügyben. Igaz, csupán egészségügyi dolgozókról, vagyis nővérekről, technikusokról és orvosokról van szó, s ezeket az új munkahelyeket is az adminisztrációban végrehajtott kötelező létszámcsökkentéshez kötötték.
– Ugyanígy megengedtük viszont azt is, hogy az adóhivatalban alkalmazzanak száz új dolgozót a szürkegazdaság visszaszorítása érdekében. Szóval ez a rendelet egyáltalán nem azt jelenti, hogy mindenütt tilos új munkaerő alkalmazása. Csupán annyit jelent, hogy stratégiai tervezésre van szükség, s megfelelő indoklásra, hogyan és miért tervez valaki új munkaerőt felvenni – értékelte Ana Brnabić.
HAGYJUK A SZÁZALÉKOKAT!
A miniszterelnök az iskolákban uralkodó helyzetre is kitért, s azt nyilatkozta, hogy a kormány nem áll el az oktatási rendszerről szóló törvény kidolgozásától, és bejelentette azt is, hogy bérfejlesztésre számíthatnak a tanügyi dolgozók. Mint mondta, folytatja a megbeszéléseket a szakszervezetekkel, és minden kérdés kapcsán a rendelkezésükre fog állni.
– A szakszervezetekkel már korábban közöltük, hogy béremelés lesz a tanügyben, de egyelőre nem tudunk százalékokról vitát nyitni, felelőtlen magatartás lenne ez a részünkről. Azt már előre közöltük, hogy a növelés nem 0,2 százalékos lesz, amennyi még hiányozna ahhoz, hogy az oktatásügyben dolgozók bére újra elérje a 10 százalékos csökkentés előtti szintet. Azt is mindenkinek világosan a tudtára adtuk, hogy a következő időszakban az oktatás áll majd a kormány tevékenységének a fókuszában – jelentette ki.
Arról, hogy a kormány a szívén viseli a tanügy helyzetét, szerinte két tény is tanúskodik: a 2014-es bércsökkentést követően csak a tanügyi dolgozóknak emelték a fizetésüket, de a közszférában végrehajtott racionalizáció is elkerülte a tanügyet. Brnabić úgy fogalmazott, hogy a szakszervezeteknek nincs okuk az említett törvény javaslatának a visszautasítására, az ugyanis nem szüntet meg semmilyen eddigi előnyt, amit a dolgozók élvezhettek, s melyek felszámolásáról a napokban hallani lehetett. A törvény nem irányoz elő ilyesmit – húzta alá a kormányfő.
„FÉLÜNK MEGMONDANI”
Mladen Šarčević oktatásügyi tárcavezető sem akart arról nyilatkozni, mekkora fizetésemelésre számíthatnak majd a tanügyi dolgozók. Mint mondta, a lemaradást a bérek terén be kell hozni az ágazaton belül, de „ha a miniszterelnök asszony sem meri megmondani, mekkora lesz az emelés”, akkor maga sem teheti – fogalmazott.
– A Nemzetközi Valutaalappal rendkívül jó munkaplatformot dolgoztunk ki, sokat megtettünk a reformok végrehajtása érdekében is. Az IMF-et sem csupán a megtakarítások érdeklik, hanem a reformfolyamatok is. Az üléseken az is elhangzott, hogy bérfejlesztésre van szükség a tanügyben – húzta alá Šarčević.
Az oktatási rendszer alapjait szabályozó, sürgős parlamenti eljárásban lévő törvény kapcsán a miniszter elmondta, hogy annak mindenekelőtt a munkamódszer fejlesztését kell elérnie. A legfontosabb az a változás, hogy elhagyjuk a jelenlegi tanítási modellt, mely a tartalmak megjegyzésén és memorizáláson alapszik.
A miniszter nem tagadta, hogy lesznek elbocsátások is a tanügyben, 1200 végkielégítést már előkészítettek, ezek értéke átlag 8000 euró körüli, amit „szolid”-nak titulált nyilatkozatában Šarčević.
