Az emberek dolgoznak és éppen csak megélnek. Szerbia nehezen tud kijutni az ún. átmeneti időszakból, ami az életszínvonal emelkedését eredményezhetné. A költségvetési többlet ellenére sem javul az életminőség. A minimális fogyasztói kosár – melynek értéke 36,069 dinár – biztosítására sokan csupán pluszmunka révén képesek, mások számára azonban az átlagos fogyasztói kosár – 69.511 dinár – szinte elérhetetlen.
Szerbia polgárai 2006 és 2009 között éltek a legjobban, ha az átlagos havi jövedelem és a fogyasztói kosár arányát vesszük alapul – írja a Blic napilap. Ezt követően az életszínvonal drasztikusan csökkent, mivel a költségek egyre növekedtek, a pénztárca pedig egyre vékonyodott.
A kereskedelmi minisztérium által közzétett adatok alapján 2002 és 2005 között a nettó átlagos havi jövedelem valamennyivel alacsonyabb volt az átlagos fogyasztói kosár értékénél. Ez az arány 2006 folyamán változott meg, amikor az átlagbér magasabb lett a fogyasztási kosár költségénél, de már 2009-től kezdve, a gazdasági válság következtében, a bevételek és a kiadások aránya lényegesen megváltozott. A lakosság bevétele egyre kisebb lett, a fogyasztói kosár értéke pedig nőtt. 2011 óta a mai napig évente mintegy 40 százalékkal csökkent a havi átlagbér a fogyasztói kosár értékéhez mérten.
|
Szerbiában a háztartások pénzbeli és természetbeni átlagbevétele 2017 utolsó negyedében 60,195 dinárt tett ki, a háztartások kiadásának költségei pedig átlagban 61,477 dinárt – tette közzé a Köztársasági Statisztikai Hivatal. Az átlagos bevétel 2,6 százalékkal volt nagyobb az előző év azonos időszakában, ugyanakkor a személyes fogyasztás kiadásainak költsége is 2,2 százalékkal növekedett. A háztartások bevételének a legnagyobb része, 50,3 százaléka, rendes munkaviszonyból származik, 31,8 százaléka pedig a nyugdíjból. Vadászatból és halászatból a bevételek 2,9 százaléka, szociális biztosításból pedig 2,8 százaléka ered. Az egyéb forrásokból szerzett bevételek 2,9 százalékot tesznek ki. A kiadások közül a legnagyobb, 34,2 százalékos tételt az élelem és az alkoholmentes italok képezik. A rezsiköltség és az üzemanyag 16,6 százalékot tesz ki. |
Habár az utóbbi években nőtt a foglalkoztatottak száma Szerbiában, az életszínvonal nem emelkedett – hangsúlyozta Mlađen Kovačević közgazdász.
– A foglalkoztatottak száma nőtt, a fizetés azonban továbbra sem emelkedik. A dolgozók egyéni fizetését tekintve elszomorító az átlagbér. A 2008-as gazdasági válság jelentős mértékben kihatott a gazdasági tevékenységekre, akkor ugyanis nem növekedett a bruttó társadalmi össztermék (GDP) – hangsúlyozta Kovačević. Hozzátette, hogy előreláthatóan két-három év szükséges a GDP 3,5 százalékos növekedéséhez, ennyi idő szükséges ahhoz, hogy meglegyenek a feltételek ahhoz, hogy elérjük a tíz évvel ezelőtti életszínvonalat.
Habár 2018. január 1-jétől 143 dinárra növelik a minimális órabért, a dolgozók havi jövedelme továbbra sem lesz elegendő arra, hogy megvegyék a fogyasztói kosárba kerülő legszükségesebb termékeket, ezeknek az értéke ugyanis 36,069 dinár volt júliusban. Még drasztikusabb az eltérés, ha az átlagos fogyasztói kosár tartalmának értékét (69.511 dinár) vesszük figyelembe, ez ugyanis 44.629 dinárral magasabb, mint amennyit kitesz majd a megemelt minimálbér.
Saša Đogović közgazdász szerint az életszínvonal úgy növekedhetne, ha az állam olyan területekbe fektetne be, amelyeken új munkahelyek jönnének létre és nagyobb béreket tudnának kifizetni.
