Az ingatlanadó reformjáról szóló szándéknyilatkozatot írt alá tegnap Branko Ružić közigazgatási és helyi önkormányzati miniszter, Dušan Vujović pénzügyminiszter és Philippe Guex svájci nagykövet. A projektum fő célja, hogy növelje az adó beszedésének a hatékonyságát.
Alexander Grunauer, a projektum vezetője elmondta, hogy támogatni fogják a helyi önkormányzatok, valamint az adóhatóságot munkáját annak érdekében, hogy véget vessenek az adóelkerülésnek.
A négyéves projektum értéke mintegy hatmillió svájci frank. Az új eljárás lehetővé teszi a nyilvántartott ingatlanok számának folyamatos frissítését, ami révén mintegy 40 helyi önkormányzatban tennék hatékonyabbá a vagyonadó megfizettetését.
Az adóbeszedési folyamat reformjáról szóló program sikerességét bizonyítják a projektum kísérleti fázisában elért eredmények. A 2013–2016-os időszakban zajló programban kilenc kelet-szerbiai község vett részt. Akkor egyes községekben mintegy 197 százalékkal megnőtt az ingatlanadó befizetésének összege, az adókulcs növelése nélkül.
A szerbiai ingatlanok mintegy 25 százaléka nem szerepel a helyi adóhivatalok nyilvántartásaiban – mondja Grunauer.
– Néhányan úgy vélik, túljárhatnak az állam eszén, és megengedhetik maguknak azt, hogy nem fizetik be az adót, még akkor sem, amikor a kezükbe adják a számlát. A helyi önkormányzatok és az adóhivatal hatékonyabb munkáját segítjük az új program révén. A technikai újítások segítségével elérhetjük, hogy aki nem hajlandó befizetni az adót, rosszabbul jár az adóelkerülőkre kirótt szankciók következtében. Mindenki számára világossá kell válnia, hogy nem éri meg kibújni az adófizetési kötelezettség alól – hangsúlyozta Grunauer.
Branko Ružić a szándéknyilatkozat aláírása után elmondta, hogy a projektum fontossága abban rejlik, hogy végre rendet tennének a helyi önkormányzatokban.
– A helyi önkormányzatok többsége pénzügyi gondokkal küzd. A költségvetési hiány, valamint az eladósodás állandó probléma. A nehézségekből történő kilábalás egyik módja, hogy a hatékonyabb adóbeszedéssel növeljék a bevételeiket. A projektum révén negyven önkormányzat és város kap lehetőséget arra, hogy rendezze az adózók nyilvántartását – mondta Ružić.
Arról, hogy mely önkormányzatok kerülnek be a projektumba, az Állami Közigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium, valamint a Gazdasági és Pénzügyminisztérium hoz döntést, a Városok és Községek Állandó Konferenciájával karöltve. Mintegy 2,5 millió lakos lesz lefedve az új program által – mondta Alexander Grunauer.
A helyi önkormányzatok egyaránt felismerik a rendszeres adóbeszedés hatékonyságának a jelentőségét – véli Grunaer.
– Amikor a pénzügyi források elakadnak, új lehetőségek felkutatására kényszerülnek az önkormányzatok, a polgárok magasabb életszínvonala és a megfelelő üzleti környezet, valamint az önkormányzatok fejlődéséhez szükséges pénz biztosítására – mondta Grunauer, és hozzátette, hogy a legfőbb probléma, hogy kevés a foglalkoztatott az adóhivatalokban.
A projektum résztvevői közül az öt legsikeresebb helyi önkormányzat egymillió frank értékű pénzjutalomban részesül, amelyet a svájci kormány különített el erre a célra.
Az önkormányzatok kötelesek a projektum révén nyert összeget a legsikeresebb községek fejlesztésére költeni. Grunauer és Ružić egyetért abban, hogy az önkormányzatok területéhez tartozó infrastruktúra fejlesztésére kellene fordítani a svájci támogatást.
Philippe Guex svájci nagykövet elmondta, az ingatlanadó reformjáról szóló projektum a Szerbiával zajló együttműködési stratégia egyik része, amely 2018 és 2021 között válik időszerűvé.
– Mintegy 91 millió eurót irányoztunk elő a stratégia ezen fázisára. Mindezzel a pénzösszeggel együttvéve – az elmúlt harminc év alatt, amióta jelen vagyunk Szerbiában – a támogatásunk összege meghaladja a 300 millió eurót – mondta Philippe Guex.
