Siófok a Balaton déli partján elterülő ismert fürdőhely, közlekedési, kereskedelmi és kulturális központ. A balatoni hajózás fő kikötője. Már a római időkben ismert volt, az I. században a Pécs–Győri útvonal haladt el itt. Galerius császár kimélyítette a tóba ömlő Sió folyó torkolatát a tó vízszintjéig, szabályozás céljából.
Az 1055-ös Tihanyi alapítólevele is említi Siófokot, akkor Fok néven. A török időkben hadikikötő volt. 1863-ban a Sió zsilip megépítésével megoldódott a Balaton vízszintjének szabályozása, és megteremtődtek a feltételek az üdülőváros létrehozására. Megalakult a Balaton Gőzhajózási Részvénytársaság Kossuth Lajos és gróf Széchényi István támogatásával.
1878-ban elkészült az első fürdőház, melyet az idény végén síneken vontattak ki a szárazföldre. A fürdőház reggel 7-től este fél kilencig várta a kedves vendégeket. A belépő egy órára 60 fillér volt. A Balaton vizének gyógyhatást tulajdonítottak, idegbántalmakra, gerincbántalmakra, emésztési zavarokra ajánlották. Két fürdőorvos állt a fürdőzők rendelkezésére, valamint gyógyszertár és egy kisebb kórház. A strand körüli kávézókban, éttermekben külföldi hírlapok, zongora, XXXXtánceste tombolával várták a vendégeket, valamint tekepálya, teniszpálya, lóverseny, úszóverseny. Az 1900-as években Siófok a budapesti nagypolgárság, a művész és színészvilág kedvelt nyaralóhelye lett – Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, ifj. Latabár Árpád látogatták.
1968-ban Siófok városi rangot kapott. 2006-tól nagy fejlesztések történtek, kiépítették a partvonalat, a strandokat, rengetek új szálloda, kávéház épült, és egyre nagyobb súlyt fektettek a kultúrára.
Hajón érkeztem Siófokra, a kikötőben egy szép angyalszobor köszöntött, a Békeangyal, melyet P. Sztrovszkij orosz szobrász alkotott 2012-ben, a Finnugor Népek Világkongresszusa alkalmából. Maga a kikötő csalódást okozott, sok ócska kioszk, falatozó, étterem zsúfolódott össze, nagy volt a lárma, tömeg. De elhagyva a kikötőt, egy nagyon szép parkba, a Jókai-parkba értünk. Itt szökőkutak, szobrok, játszótér, dús koronájú fák várják a látogatókat.
De induljunk el egy kulturális sétára!
Siófok központja különleges látnivalókat kínál. A Főteret a Víztorony uralja. Az 1912-ben épült tornyot 2012-ben átépítették, modernizálták, ma Siófok jelképe. Az üvegfalú toronyba lifttel lehet feljutni (kb. 600 forintért), ahol egy nagyon szép, kellemes kávézó várja a vendégeket, csodás a kilátás. A torony legfelsőbb részébe lépcsőn lehet feljutni, ez a rész lassan forog körbe. Van itt oxigénbár és Samsung élményközpont is.
A torony előtt egy fantasztikus szoborkompozíció áll – gróf Széchényi István és a Lánchíd szobra szökőkúttal, Varga Imre alkotása. A téren végigsétálva sok más szobrot csodálhatunk meg Varga Imrétől: II. Rákóczy Ferenc szobra, a Professzor-szobor (a debreceni Hatvani István tanár szobra), az Esernyős nők, Csipkerózsika... (Az 1923-ban született Varga Imre kiváló szobrászművész, Siófok szülötte. Számtalan magyar és külföldi díjat, kitüntetést kapott, az Európai Akadémia tagja. Magyarországon és külföldön kb. 300 alkotása látható, például Vatikánban, Párizsban, Jemenben, Norvégiában.)
A főtéren áll a 2011-ben épült könyvtár modern épülete. Siófok másik nevezetessége a Makovecz Imre tervei alapján készült evangélikus templom, érdekes tornyai már messziről észrevehetők. 2014 óta országos műemlék. A Krisztus hajójának elnevezett templomot 1992-ben szentelték fel, a finn–magyar barátság jelképe. A faanyag, amelyből a templom épült, Oulu finn evangélikus gyülekezet ajándéka volt. A templom körüli park is az Oulu nevet viseli.
Siófokon szép, patinás villákat találunk. A Jókai villában töltötte utolsó nyarát, mint vendég, Jókai Mór, 1903-ban. Gyakran hajózott át Siófokra Füredről, a hajóútjain szerzett élményeit használta fel az Aranyember című regényéhez.
Kedvenc íróm, Krúdy Gyula (sok gasztronómiai írását olvashattuk e melléklet Étel és irodalom című rovatában) 1914 és 1919 között az Ellinger villában töltötte nyarait, nem csupán a Balaton szépsége miatt. Beleszeretett vendéglátója 21 évvel fiatalabb lányába, Várady Rózsa Zsuzsába. A nagy szerelemből boldog házasság lett. Krúdy érdekes szobra (szintén Varga Imre műve) a Jókai parkban látható.
Siófok szülötte Kálmán Imre világhírű zeneszerző, az „operett fejedelme”, Bécsben, Párizsban, New Yorkban élő világfi. Szülőháza ma múzeum. Operettrészleteket hallgatva tekinthetjük meg az egykori szobákat, kottákat, a zongorát, fényképeket. A művész szobra a Millenium parkban áll, a Zenepavilonban. Az élethű szobor is Varga Imre alkotása. Kálmán Imre ott ül egy karosszékben botjával, elegánsan, mint mindig, nyakkendőben, díszzsebkendővel. A Csárdáskirálynő atyja mindig elegánsan öltözködött, rajongott az órákért, egyszerre kettőt is hordott – mesélte a múzeum kusztosza. És nagyon babonás ember volt! A Csárdáskirálynő bemutatója pénteken, 13-án lett volna. „Erről szó sem lehet!” – mondta Kálmán Imre. Szerencsére a főszereplő tenor is jelentette, nem léphet fel – igaz, nem babona, hanem rekedtség miatt.
Siófok megér egy látogatást. Igazán ősszel lehet élvezni a Balaton nyugalmát, és a sok látnivalót, melyeket a város kínál.
