Nem vagyunk egyedül

A doroszlói zarándokhelynek nemcsak az egyéni, hanem közösségi megerősödésben is fontos szerepe van

Kabók Erika

2017. szeptember 13., 22:14

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A gyógyhatású vízből az otthoniaknak is visznek (Dávid Csilla felvétele)

A gyógyhatású vízből az otthoniaknak is visznek (Dávid Csilla felvétele)

Az utóbbi években látványosan épül, szépül a doroszlói zarándokhely. Évente 8000-10 000 zarándok látogat el ide a Nagybúcsúra. A szabadtéri oltár, a kövezett járdák, a János-ház  és a nemsokára épülő zarándokház, mind az utóbbi években épült, az ide látogatók kényelmére.A Szentkút legtömegesebb eseménye a Mária születésnapján tartott Nagybúcsú, de ezen kívül szinte egész évben vannak itt események, látogatók. A Nagybúcsú előtt és alatt mintegy 100 helybeli önkéntes dolgozik azon, hogy a kegyhelyre érkezők szép, rendezett környezetben tölthessenek el egy-két napot, vagy akár csak egy felet.

Idén is sokan ott voltak Doroszlón. Három helyről gyalogos zarándokok érkeztek. A leghosszabb utat a moholi zarándokok teszik meg. Négy napos zarándukútjukon több mint  250 kilométert gyalogolnak.

Induláskor Horváth Piroska moholi hívő vitte a menet élén a keresztet. Mi már Doroszlón találkoztunk vele, azt mondta, a számát sem tudja, hogy hányszor gyalogolt el Doroszlóig, de most úgy érzi, ez volt az utolsó alkalom.

Horváth Piroska (Dávid Csilla felvétele)

Horváth Piroska (Dávid Csilla felvétele)

Hodik Erzsébet (Dávid Csilla felvétele)

Hodik Erzsébet (Dávid Csilla felvétele)

– Nagyon fájt a forgóm és sokat kellett felszállnom a menetet kísérő traktorra. Nem jó ott fent egyedül lenni, sokkal jobb a közösségben. Úgy érzem, hogy a betegségem miatt idén jöttem utoljára. Minden évben nagyon vártam a Kisboldogasszony napját, vártam, hogy indulhassunk. Most úgy látom, többet gyalogosan nem tudok jönni – mondta Piroska.

A moholi asszony mellett az induláskor a 70 éves Hodik Erzsébet adai asszony vezette a  menetet.

–  A család is elég nehéz helyzetben van, értük imádkozom, meg magamért, hogy mindent el tudjak viselni. S ez olyan könnyebbség! Ide nehezen jövünk, de itt lerakjuk a bajunkat, bánatunkat és sokkal könnyebb. Vannak ennek a zarándokútnak nehézségei is. Nekem volt olyan esetem, hogy az egész talpam egy vízhólyag lett. Egyben lejött a talpamról a bőr. Nagyon fájt. És akkor is, a következő évben is elindultam, meg másodszor, meg harmadszor is és tizenharmadszor taposom az utat – mondta Erzsébet szintén doroszlói találkozásunka alkalmával.

Nemcsak gyalogosan, hanem az egész Vajdaság területéről szervezetten, autóbuszokkal érkeznek a hívek a Szentkúti búcsúra. Ilyenkor az egész kegyhely területe benépesül. Papok sokasága gyóntat a szabadban, a Szent Antal- vagy a  Mára szobroknál, vagy éppen a feszületnél az emberek gyertyát gyújtanak, mások meg a kegyhely végében lévő forráshoz igyekeznek, hogy töltsenek vizet a magukkal hozott flakonokba vagy éppen megmossák fájós testrészeiket az ott kialakított medencében.

A kegyhely történetéről keveset lehet tudni, de annyi bizonyos, hogy már a 13. században említést tesznek a Bajkútról. A török időkben Doroszló is, meg Bajkút is elpusztult csak egy csodaforrás maradt meg, amelyet a későbbiekben már  Szentkútnak neveztek. 1792-ből származik az első újkori csodás gyógyulás története. Ekkor Záblóczky János gombosi vak pásztor megmosta szemét a forrás vizében és visszanyerte látását. A csodás gyógyulás híre futótűzként terjedt. Nem csak ő, hanem sokan mások is meggyógyultak a forrás vizétől. A feljegyzések szerint amikor 1859-ben leégett a kegyhelyen épült templom, a hamu között annyi mankót találtak, hogy egy szekeret meg lehetett volna rakni belőlük. Emellett több mint 200 ezüstből vert szemet, kezet, lábat, szívet és drágagyöngyöt hagytak a kegyhelyen a hívek hálájuk jeléül.

Kormos Ilona (Dávid Csilla felvétele)

Kormos Ilona (Dávid Csilla felvétele)

Horvát Csóri Éva (Dávid Csilla felvétele)

Horvát Csóri Éva (Dávid Csilla felvétele)

Idén is nagyon sokan voltak a Szentkút környékén. Kálóczi Katalin gombosi asszony éppen a szemét mosta meg a gyógyhatású vízben. Mint mondta, minden évben eljön ide, és haza is visz a vízből és minden nap ezzel a vízzel mossa meg a szemét. Olyan ez, mint a szenteltvíz, magyarázta.

A hívek lelki feltöltődést kapnak itt. Vannak, akik erőt meríteni jönnek, mások családjukért imádkoznak.  A kishegyesi Kormos Ilona  arról mesélt, hogy megnyugvást érez ezen a helyen.

–  A fiam nagybeteg, ezt a terhet hoztam el, azt kérem a Szűzanyától, hogy segítsen. Segítse az unokáimat, a dédunokáimat. Egynek ma van a születésnapja egy éves és várjuk a negyedik dédunokát is. A férjem két és fél éve meghalt, én meg a fiunkkal küszködöm. Nagyon jó itt. Feltöltődik az ember és a nehéz gondokat le lehet tenni. Ez egy nagyon megnyugtató hely. Gyönyörű és én nagyon szeretek itt lenni. S ha sikerül, akkor legközelebb is el szeretnék jönni – mondta könnyeivel küszködve.

Horváth Csóri Éva  Ilonával együtt érkezett a Kishegyesről induló autóbusszal. Ő hálát adni jött, meg erőt kérni, hogy kibírja mindazt a megpróbáltatást, ami elé az élet állítja

– Azért jöttem, hogy  hálát adjak a gyermekeimért. A lányom befejezte az iskolát négyes diplomával, a fiam szépen elhelyezkedett. A gyerekek megnősültek, kimentek a házból, férjhez mentek. Egy kislányom még van, akit nevelek, ahhoz adjon a Jóisten erőt, egészséget. Én 5-6-szor voltam  már itt. Szüleimmel régen kocsival, lóval jöttünk és akkor egész éjszaka itt voltunk. Az is szép volt, de most is az, találkozom a régi munkatársaimmal. 18 évet dolgoztam egy munkahelyen, s ilyenkor itt összefutunk. Nagyon szép ez a zarándokhely. Szerettem volna az idén elmenni Madjugorjeba, de nem sikerült. Ott 30 évvel ezelőtt voltam, de Doroszló az a mi zarándokhelyünk és ide ha csak tehetjük eljövünk – mondta a kishegyesi asszony.

Verebélyi Árpád a kegyhely igazgatója, msgr Pénzes János szabadkai megyéspüspök és Majnek Antal munkácsi megyéspüspök a körmenetben (Dávid Csilla felvétele)

Verebélyi Árpád a kegyhely igazgatója, msgr Pénzes János szabadkai megyéspüspök és Majnek Antal munkácsi megyéspüspök a körmenetben (Dávid Csilla felvétele)

Nem csak az egyén, de közösség szempontjából is fontos a doroszlói kegyhely. A magyarság találkozóhelye és ünnepe lett ez, mondja Ft. Verebélyi Árpád, a kegyhely igazgatója.

– Ide jönnek a hívek egyrészt találkozni Istennel, de nagyon fontos, hogy eljönnek ide találkozni saját magukkal, és az is nagyon fontos, hogy eljönnek találkozni a közösséggel. Ha ez a három lehetőség megvan, akkor ez a találkozási hely a nemzet számára is nagyon fontos. Túl azon, hogy a Szentkút egy kegyhely, ünnepi hellyé emelkedik. Én úgy érzem, hogy Doroszló ennek a mi közösségünknek egy ilyen találkozási helye. Azon felül, hogy itt megünnepeljük Mária születésnapját, itt a közösségben az egyén is erősödhet. Én úgy gondolom, hogy ez szükséges a mi népünk számára. Nagyon sok helyen az elfogyás vagy az asszimiláció miatt a templomokban kevesen vannak. Odahaza nem tudják  az emberek megélni azt, hogy vagyunk, meg hogy van valami tömeg mögöttünk, amely ugyanabban a hitben, ugyanabban a nemzethez tartozásban él,. Valahogy itt a Szentkúton megtapasztalható, lehet hogy mi otthon kevesen vagyunk, de mégiscsak vagyunk. Itt vannak a hittestvéreink, a nemzettársaink és ez segítséget és löketet tud adni mindahhoz,amivel meg kell küzdeni nap mint nap – mondta Verebélyi atya

Majnek Antal kárpátaljai püspök 15 év után ismét misézett Doroszlón (Dávid Csilla felvétele)

Majnek Antal kárpátaljai püspök 15 év után ismét misézett Doroszlón (Dávid Csilla felvétele)

Az idén  Majnek Antal munkácsi megyéspüspök celebrálta az ünnepi szentmisét a kegyhelyen számos paptársa kíséretében. A kárpátaljai püspök az oltáriszentség körmenet után  a Szűz Anya oltalmába ajánlotta a délvidéki magyarságot. A doroszlói zarándoklat ebben az évben a fatimai Szűz megjelenésének századik évfordulója jegyében telt. Majnek püspök 15 év után látogatott el ismét a doroszlói kegyhelyre.

– 2002-ben már voltam itt ezen a Nagybúcsún. Nagy örömmel jöttem most is, mert emlékszem rá, hogy a délvidéki magyarok közül nagyon sokan eljönnek ide, sőt magyarországról is érkeznek zarándokok. Már a neve is jelzi ennek a zarándokhelynek, hogy Isten kegyelméből itt tiszta vizű forrásból lehet meríteni. Én is ezzel az egyéni szándékkel is jöttem, hogy az Úristen búcsús kegyelmeit elnyerjem, Szűz Mária közbenjárására. Örömmel jöttem éppen a Fatima évében, hiszen ebben az évben hiszem, tapasztalom is, hogy az Úristen a győzelmét akarja megmutatni mindenféle rossz és negatív próbálkozásokkal szemben. Ezt a győzelmet akarjuk hirdetni és ebben a reményben szeretnénk erősíteni a Krisztushívőket – mondta a kárpátaljai püspök.

Doroszló a vajdasági magyarság Csíksomlyója. Legnagyobb Mária-kegyhelyünkön annak ellenére, hogy munkanapon volt az ünnepi szentmise, csaknem 8000 zarándok  látogatott el Mára születésnapjának ünnepére.

A Mária-szobornál nem csak virágot, de ajándékokat is hagynak a hívek (Dávid Csilla felvétele)

A Mária-szobornál nem csak virágot, de ajándékokat is hagynak a hívek (Dávid Csilla felvétele)

A püspöki szentmise legünnepélyesebb rész a körmenet (Dávid Csilla felvétele)

A püspöki szentmise legünnepélyesebb rész a körmenet (Dávid Csilla felvétele)

A Mára-lányok doroszlói ünnepi népviseletben (Dávid Csilla felvétele)

A Mára-lányok doroszlói ünnepi népviseletben (Dávid Csilla felvétele)

Az Oltáriszentség körmenet után Szűz Mária oltalmába ajánlotta a kárpátaljai püspök a délvidéki magyarságot (Dávid Csilla felvétele)

Az Oltáriszentség körmenet után Szűz Mária oltalmába ajánlotta a kárpátaljai püspök a délvidéki magyarságot (Dávid Csilla felvétele)

Sokan megmossák fájós testrészeiket (Dávid Csilla felvétele)

Sokan megmossák fájós testrészeiket (Dávid Csilla felvétele)

(Dávid Csilla felvétele)

(Dávid Csilla felvétele)

(Dávid Csilla felvétele)

(Dávid Csilla felvétele)


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2017     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap