A 2010 óta a termelés-ellenőrzés alatt álló magyar tarka szarvasmarha-állomány tej- és húshozama fokozatosan javult, a Magyartarka-tenyésztők Egyesülete genomszelekciós programot tervez az állomány tulajdonságainak további javítására.
A magyaroszági magyartarka-állomány létszáma évek óta 55-60 ezer, az egyesület 1500 tagja által tartott 32 ezer egyedből már 11 ezret vontak be a termelés ellenőrzésébe – mondta Füller Imre, az egyesület ügyvezető igazgatója az MTI-nek.
Az egyesület teljesítményvizsgálatai szerint 2010 óta mind a kettős – tej- és húshasznosítású –, mind a húshasznú magyar tarkák hozama javult – tette hozzá.
Mint mondta, a kettős hasznú magyar tarkák tejtermelése 2016-ban meghaladta átlagban az évi 6300 kilogrammot; a 2010-es átlagtermelés 5949 volt, eközben megmaradt a tej magas, 3,95 százalékos zsírtartalma, és 3,45 százalékról 3,5 százalékra nőtt a fehérjetartalma. A bikák választási súlya a 2010-es 240-ről 249 kilogrammra, az üszőké 236-ról 241 kilogrammra nőtt.
Az egyesület 2016. évi tenyésztési programja szerint – főként tenyészbika neveléséhez – a kiváló magyar tarka bikák mellett, hegyi tarka – magyar, osztrák, német és svájci – tenyészbikákat alkalmaznak. Az egyesület az állománytól a tejtermelésben évi 1-1,5 százalékos növekedésre számít, a hústermelő képesség romlása nélkül.
Az egyesület igazgatója arról is beszámolt, hogy a magyar tarka keresett a piacon, a fajtát főleg Törökországban, de a horvát, a német és az osztrák piacon is értékesítik. A 8-9 hónapos állat kilogrammját jelenleg 900 forintért lehet eladni (csaknem 3 euró), míg például a fiatal bikák átlagos felvásárlási ára a Magyar Állattenyésztők Szövetségének adatai szerint augusztusban 750–770 forint (megközelítőleg 2,5 euró) között volt.
A szimentáli – hegyi tarka – fajtákból nemesített magyar tarka szarvasmarha tenyésztése csaknem 150 éves múltra tekint vissza. A 19. század második felétől az 1970-es évekig meghatározó magyar szarvasmarhafajta volt. Ezt jó alkalmazkodó képességének, súlygyarapodásának, vágóértékének, jó hús- és tejminőségének köszönhetett. 2010-ben veszélyeztetett fajtává nyilvánították, mivel tiszta vérű, „A” törzskönyves egyedeinek száma 5000 alá csökkent. Az egyesület akkor indult ötéves tenyésztési programjával mára 6000 fölé nőtt a számuk.
