A mai kornak egyik tanulsága az, hogy az Európára leselkedő veszélyek csak összefogással győzhetők le – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Budavári Önkormányzat Zentai csata 320 című, az ütközetet és a magyarországi visszafoglaló háborúk (1683–1699, 1716–1718) történéseit bemutató kiállításának megnyitóján, amelyet tegnap tartottak meg a zentai Városi Múzeumban.
Potápi Árpád János beszédet mond a megnyitón (Horváth Zsolt felvétele)
Az államtitkár kiemelte: mint ahogyan a zentai csatában is kizárólag egymással karöltve tudtuk legyőzni az iszlám hódító erejét, ma is hasonlóképpen közös összefogással, Magyarország és Szerbia, a közép-európai országok és az Európai Unió összefogásával tudunk úrrá lenni a jelenlegi problémákon. Potápi kifejezte örömét, hogy Magyarország és Szerbia államfői jelen vannak a zentai csata 320. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, illetve hogy két önkormányzat közös erőfeszítése tette lehetővé ezt a kiállítást is.
Polgár Balázs, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakmunkatársa a Zentának adományozott kiállítás kapcsán elmondta, hogy elsősorban az iskolások és a városban megforduló iskolai csoportok számára készült, a magyar, szerb és angol nyelvű tárlat gazdag kép- és szöveganyaggal kíséri végig a visszafoglaló háborúk eseményeit. Az elkövetkezőkben a Zentai Csata Emlékkilátóban levő installációkat egy interaktív digitális asztal és a visszafoglaló háborúkat és a zentai csatát animálva bemutató videó teszi még érdekesebbé.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa és a Bethlen Gábor Alap támogatásával megvalósított kiállítást dr. Nagy Gábor Tamás, Budavár polgármestere nyitotta meg, aki kiemelte, hogy a magyarok és a szerbek saját elődeik sorsán keresztül tapasztalták meg, hogy Európa előkertjében, a nyugatot kelettel összekötő kereskedelmi és hadi utak kereszteződésében lévő házuk és hazájuk milyen értékes helyen van. Talán ezért megfontoltabbak és óvatosabbak, mint szerencsésebb sorsú nyugati társaik. Márai Sándort idézve kiemelte, hogy sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy az ünnep nem a felejtést szolgálja, s nem léha örömök ideje, hanem lehetőség életünk rendbetételére, az ünnep a legdrágább kincs, amelyet az emberiség Isten kincsestárából ajándékul kapott. Örömét fejezte ki, hogy Zenta napján magyar testvéreik és szerb barátaik együtt éltetik az ünnep adta reményt, s közösen alkalmat adtak az együttlétre és az együtt gondolkodásra. Megjegyezte: a közös múlt nemcsak a problémákon való osztozást jelenti, hanem a közös célok elérésének a reményét is.
