Kisboldogasszony napjának, melyen Szűz Mária születését ünnepeljük, a doroszlói szentkúti búcsúnak és a búcsúhoz kapcsolódó zarándoklatnak az a hozadéka, hogy mindannyiunk épülését szolgálja, összekapcsol és erősít bennünket egyénként és közösségként is – fogalmazott az ünnepi püspöki nagymise kezdetén Vajdaság ismert kegyhelyén Pénzes János, a szabadkai egyházmegye püspöke. Az egymásra találás és az önfeláldozás ünnepe is a doroszlói szentkúti búcsú, emelte ki.
Kezdetét veszi az oltáriszentségi körmenet (Dávid Csilla felvétele)
Pénzes arról is szólt ez alkalommal, hogy püspöki hivatalában ez az utolsó szentmiséjének számít, 75. életévét ugyanis betöltötte, ami azt jelenti, hogy át kell adnia utódjának e nemes megbízatást. Mint fogalmazott, nem tudni, heteket vagy hónapokat kell-e majd várni erre az utódra, de reményének adott hangot, hogy a várakozás nem tart túlságosan hosszú ideig. Köszönetet mondott a hívőknek a szeretetért és támogatásért, amiben részesült. Pénzes püspöki szolgálatának 29., papi szolgálatának 50. évébe lépett az idén. Megköszönte a támogatást azoknak a közéleti személyiségeknek is, akik végig segítették az egyházat és a doroszlói búcsú évről évre történő megrendezését: Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét emelte ki, Babity János szabadkai magyar főkonzulnak pedig azért mondott köszönetet, mert az anyaország határozottan kiáll az itteni magyarság elképzeléseinek megvalósítása mellett.
A szentkúti búcsúban, mely a fatimai jelenés századik évfordulójának és Szent László évének a jegyében telik, a Pénzes által közölt mondatokban említett személyek mellett megjelent még Fülöp Attila egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes magyar államtitkár, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, továbbá a VMSZ magas rangú köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati tisztségviselői, a civil szféra és a közélet más képviselői. A misét Majnek Antal kárpátaljai, munkácsi megyéspüspök szolgáltatta, aki a legutóbb 2002-ben járt itt, s a szentmise kezdetén Benedek pápa hét évvel ezelőtti fatimai üzenetére emlékeztetett: „Készüljenek a szentévre, s amennyiben a baj eluralkodását tapasztalják, emlékezzenek a Szent Szűz vigasztaló szavaira”. Máriára gondolni öröm, mondta prédikációjában, hiszen ő Jézusra mutat, aki pedig az Atyához vezet bennünket. Az emberiség történetének négy csodáját nevezte meg: a világ teremtését, mely a láthatatlanból a láthatóba vitte az isteni tervet, másodikként az első élősejt világra hozását, majd Jézus születése révén az isteni földi megtestesülést és végül az eucharisztia csodáját. Mária szerepét egy új, bűntelen Éva megjelenéseként magyarázta, ő volt az, aki igent mondott az isteni terv megvalósítására, magyarázta.
A doroszlói kegyhelyhez járulnak a zarándokok (Dávid Csilla felvétele)
A szabadtéri szentmisét követően a kegytárgyak megszentelése következett, felcsendült a magyar himnusz, majd a püspöki áldást követően kezdetét vette az oltáriszentségi körmenet. A mise szolgáltatásában a többi között Verebélyi Árpád főesperes, helyi plébános, a magyarkanizsai Angelus kórus, Szakály József atya kórusa és a gombosi Szent László kórus is közreműködött.
A körmenetet követően a sajtónak adott nyilatkozatában Fülöp Attila elmondta, óriási lelki feltöltődést kaphat az, aki jelen van a doroszlói szentmisén, majd hozzátette, az esemény azonban a közösségi erőről is szól, nem csupán arról, ki milyen személyes élménnyel gazdagodik. Kiemelten támogatandó milyen olyan program, ami a közösség összetartozására irányul egy olyan Európában, mely identitását keresi, fogalmazott. Pásztor István arra fektette a hangsúlyt, hogy nincsen igazuk azoknak, akik állítják: nem vallásos a vajdasági magyar közösség, hátat fordított az egyháznak. A közösség megmaradását kizárólag a politika, az egyház és a civil szféra teljes együttműködésével lehet megvalósítani, húzta alá.
Bejelentették: jövőre már egy új, zuhanyzókkal, mosdókkal, zarándokoknak szánt hálóteremmel ellátott komplexum várja a kegyhelyre igyekvő hívőket.
Tekintse meg a cikkhez kapcsolódó galériánkat:
