2024. március 29., péntek

Heves vita a kis létszámú tagozatokról

Zentán tartotta meg huszonnyolcadik rendes ülését a Magyar Nemzeti Tanács

A tizenöt főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű tagozatok megnyitására vonatkozó döntések jóváhagyása váltotta ki a legnagyobb vitát a Magyar Nemzeti Tanács tegnapi, sorrendben huszonnyolcadik rendes ülésén, amelyet a zentai városháza dísztermében tartottak meg. A testület azonban végül minden esetben jóváhagyta a végrehajtó bizottság döntését, és az ülésen emellett számos egyéb kérdésben is döntés született.

Az MNT huszonnyolcadik rendes ülésének a zentai városháza díszterme adott otthont (Máriás Endre felvétele)

Az MNT huszonnyolcadik rendes ülésének a zentai városháza díszterme adott otthont (Máriás Endre felvétele)

Összesen harminchét tizenöt főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű tagozat megnyitására vonatkozó kérelmet hagyott jóvá tegnapi zentai ülésén a Magyar Nemzeti Tanács. Az intézmények kérvényeiben szereplő adatokat Jerasz Anikó, a végrehajtó bizottság elnöke ismertette, majd a vita során Tari István kifejtette, a számadatokból pontosan látszik, hogy mit mutat a délvidéki magyarság jövője. Joó Horti Lívia hangsúlyozta, mielőbbi lépésékre van szükség annak érdekében, hogy az ezer sebből vérző oktatási rendszerben újra a gyermekek kerülhessenek az oktatási folyamat középpontjába, majd a kortárs csoportoknak a gyermekek fejlődésében betöltött szerepét hangsúlyozva kiemelte, a túlzottan kis létszámú tagozatok a tapasztalatok szerint kedvezőtlen hatást gyakorolnak a gyermekek fejlődésére. Dudás Károly lesújtónak nevezte az adatokat, és arra figyelmeztetett, hogy minden egyes magyar osztályért harcolni kell, hiszen – mint mondta – ha bezárnak egy osztályt vagy egy iskolát, akkor azt azután már nagyon nehéz, sőt, csaknem lehetetlen újraindítani. Hozzátette, úgy látja, a problémák mellett olyan biztató jelekre is fel lehet figyelni, amelyekből erőt lehet meríteni, és amelyekre építeni is lehet.

Hajnal Jenő arról beszélt felszólalásában, hogy azok a közösségek, amelyek elküldték a kérelmeiket, ebben látják az egyetlen esélyüket a megmaradásra, ezért a nemzeti tanácsnak kötelessége támogatni e tagozatok megnyitását. Kifejtette, könnyű lenne kialakítani egy pusztán szakmai vagy éppen gazdasági alapokon nyugvó iskolahálózatot, ebben az esetben azonban felmerülne a kérdés, hogy vajon hány településen kellene bezárni az iskolát, illetve hány kisközösséget fenyegetne ezáltal a megszűnés veszélye. Leszögezte, a Magyar Nemzeti Tanácsnak az utolsó leheletéig támogatnia kell ezeket a kisközösségeket abban, hogy megtartsák az iskolájukat, hiszen egyebek mellett ez jelenti számukra a megmaradás zálogát. Joó Horti Lívia felszólalásában a kombinált tagozatok kialakításának lehetőségét emelte ki, hangsúlyozva, nem az iskolákat kell bezárni, hanem élhetőbb környezetet kell teremteni a gyermekek számára, máskülönben – ahogyan fogalmazott – az emberek elmennek innen. Talpai Sándor leszögezte, a családok nem az iskola miatt, hanem az anyagi források hiánya miatt mennek el, majd hozzátette, maga is rendkívül fontosnak tartja, hogy minden falusi közösségben megmaradjon az iskola. Mint mondta, azok a számok, amelyek az intézmények kérelmeiben szerepelnek, pozitív és negatív irányba is módosulhatnak. Példaként Kisoroszt említette, ahol elmondása szerint az előző tanév elején még tizennyolc alsós kisdiák volt, a tanév végére azonban már csak tizenkettő maradt. Perpauer Attila sarkításoknak nevezte az ellenzék soraiból érkező észrevételeket, majd úgy fogalmazott, számukra minden gyermek fontos, hiszen minden gyermek egy családot és egy közösséget is képvisel, éppen ezért tartják fontosnak, hogy minden erejükkel harcoljanak a kis létszámú tagozatok megnyitásáért. Petkovics Márta hangsúlyozta, minden nap azon fáradoznak, hogy miként tudnának minél hatékonyabban segíteni azoknak, akik itt maradtak, majd példaként több olyan projektumot is kiemelt, amelyeket a Magyar Nemzeti Tanács az elmúlt évek során megvalósított, vagy a következő években kíván megvalósítani. Jerasz Anikó felszólalásában a Joó Horti Lívia által megfogalmazottakra reagálva kiemelte, a kérelmek ismertetésekor tíz esetben tett említést kombinált tagozatokról, és mivel az érintett intézményekben az elmúlt években is működtek ilyen tagozatok, az elsős kisdiákok mindenütt egy jól működő rendszerbe kerültek bele, majd leszögezte, a tagozatok megnyitásakor szerinte elsősorban az adott közösség érdekeit kell szem előtt tartani, az egyéb szempontok csakis ez után következhetnek.

A legnagyobb vitát a kis létszámú tagozatok megnyitása váltotta ki (Máriás Endre felvétele)

A legnagyobb vitát a kis létszámú tagozatok megnyitása váltotta ki (Máriás Endre felvétele)

Szintén heves, személyeskedésektől sem mentes vitát váltott ki a magyarkanizsai József Attila Könyvtár megbízott igazgatója kinevezésének támogatására vonatkozó napirendi pont. Tari István az igazgatói poszt betöltésére kiírt pályázattal kapcsolatban több, általa szabálytalannak vélt lépésre is igyekezett felhívni a tanács tagjainak figyelmét, illetve azt is nehezményezte, hogy az egyik korábbi pályázót, Túri Gábort nem nevezték ki az intézmény igazgatójává. Nyilas Leonov Anita ismertette az igazgatóválasztási eljárás részleteit, leszögezve, hogy a Tari István által említett pályázó nem felelt meg a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek, ezért nem nyílt lehetőség az igazgatói posztra történő kinevezésére. Joó Horti Lívia politikai játszmának nevezte az igazgatóválasztási procedúrát, Nyilas Leonov Anita ugyanakkor cáfolta az állítását, kiemelve, az igazgatói tisztség betöltésére kiírt pályázat nyitott, arra bárki jelentkezhet. A testület végül szavazattöbbséggel jóváhagyta a végrehajtó bizottság döntését, amellyel támogatta Vörös Anna kinevezését az intézmény megbízott igazgatójává.

A tanács a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója megválasztásának előzetes jóváhagyása kapcsán támogatta Wischer Johann kinevezését, valamint jóváhagyta a végrehajtó bizottság azon döntéseit is, amelyekkel a péterváradi Jovan Dučić Általános Iskola igazgatóválasztási eljárása kapcsán Ružica Pavlović kinevezését támogatta, a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont igazgatóválasztási eljárása kapcsán Sarnyai Zoltán, a bácskossuthfalvi Idős Kovács Gyula Általános Iskola igazgatóválasztási eljárása kapcsán dr. Crnkovity Gábor, a törökkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola igazgatóválasztási eljárása kapcsán Svetlana Tamaši Jevtić, az újvidéki Jovan Popović Általános Iskola igazgatóválasztási eljárása kapcsán Suzana Ilić, a verseci Jovan Sterija Popović Általános Iskola igazgatóválasztási eljárása kapcsán pedig Ljiljana Bešlin kinevezését, de emellett több intézmény iskolaszéki és igazgatóbizottsági tagcseréjével kapcsolatban is jóváhagyták a végrehajtó bizottság döntését.

Az ülésen módosították az újvidéki székhelyű Európa Kollégium 2017. évi pénzügyi tervét és munkahelyi besorolását is, amire az ülés vendégeként felszólaló Snejder-Sára Ildikó megbízott igazgató szavai szerint egyrészt azért volt szükség, mert 13,7 millió dinárral növekedtek a tervezett bevételeik, elsősorban az MNT által megpályázott támogatási forrásoknak köszönhetően. A pénz túlnyomó részét a szakkollégiumi ellátás fejlesztésére kívánják fordítani, másrészt az új munkahelyi besorolás értelmében két fővel, egy informatikai technikussal és egy gondnokkal bővült a foglalkoztatottak köre. Az igazgatónő örömmel jelentette be, hogy nemrég új tanulószobával gazdagodott a kollégium, valamint kitért arra is, hogy a közeljövőben szeretnének kialakítani egy számítógépes termet, valamint bővíteni kívánják a kollégium könyvállományát is.

A testület jóváhagyta továbbá a végrehajtó bizottság döntését a Forum Könyvkiadó Intézet 2017. évi pénzügyi terve, kiadói terve és munkaprogramja módosításának véleményezése kapcsán, amivel kapcsolatban ifj. Virág Gábor igazgató az ülés vendégeként kifejtette, az idei évre vonatkozó tervük negyven címszó megjelentetését irányozza elő, ebből huszonhét már meg is jelent, és nagy erőbevetéssel dolgoznak azon, hogy az év végéig a maradék tizenhárom is napvilágot lásson. Hozzátette, számottevő változtatásra csupán a pénzügyi tervvel kapcsolatban került sor, mégpedig annak köszönhetően, hogy az előzetesen betervezett összeghez képest 5,6 millió dináros többlettel tudnak gazdálkodni.

Jóváhagyták a végrehajtó bizottság döntését az újvidéki utcanév-véleményezés kapcsán is, amelynek értelmében a bizottság támogatta, hogy az Újvidék I. kataszteri község 2258/6 és 2262/9 helyrajzszámú parcelláján lévő utca a Dr. Nikola Krstić nevet viselje, a Futak kataszteri község 1286/7, 1309/4, 1320/1 és egyéb helyrajzszámú parcelláján lévő utca a Jovan Tucakov, a Futak kataszteri község 6832. helyrajzszámú parcelláján lévő utca az Anastas Bocarić, a péterváradi 9. új utca a Milivoj Nikolajević, a kamenicai parknál húzódó sétány pedig a Veljo Ribar sétány nevet.

Az MNT ülésén mindemellett jóváhagyták a végrehajtó bizottság döntését az Óbecsei Közgazdasági és Kereskedelmi Iskola, valamint az Óbecsei Műszaki Iskola átképzésre és pótképzésre vonatkozó beiratkozási tervének véleményezése kapcsán; az Anyanyelvápolás (Tankönyv az általános iskolák ötödik osztálya számára) című tankönyv jóváhagyása kapcsán; Mitrovica 2017. évi kulturális pályázatának és Vajdaság Autonóm Tartomány 2017. évi köztájékoztatási pályázatának véleményezése kapcsán; valamint a Nemzetek Közötti Viszonyügyi Tanácsba kinevezendő újvidéki, titeli és törökkanizsai tagok javaslata kapcsán, és ezenkívül számos egyéb kérdésben is döntést hoztak.