2024. március 29., péntek

EU-tagországok állnak sorba az euróért

Minden jel arra utal, hogy Angela Merkel kancellár és pártja nyeri meg a szeptember 24-ei parlamenti választást Németországban. Kormányon maradva – francia segédlettel – egészen biztosan hozzákezd az EU átalakításához, amelynek célja az integráció elmélyítése és a mag-Európa kialakítása az arra alkalmas országok bevonásával. A csoporthoz tartozás egyik alapfeltétele lesz a közös fizetőeszköz, vagyis az euró elfogadása, használata.

Sok társállam már teljesíti ezt a feltételt. (Az euróövezethez ugyanis jelenleg 19 uniós tagország tartozik.) Néhány másik még nem, de ezek egy része is arra törekszik, hogy mielőbb bekerüljön az eurózónába. Közéjük tartozik Bulgária és Románia. Csehország is igyekszik, bár nem túlságosan. A szintén kívülálló Lengyelország és Magyarország még nagyon óvatos, nem akarja elsietni a dolgot.

A legnagyobb elszántság jelenleg Bulgária és Románia részéről tapasztalható. A még mindig saját nemzeti fizetőeszközt használó uniós tagállamok közül valószínűleg ez a két ország vezeti be leghamarabb az eurót. Pontosan nem tudni, mikor, ám annyi azért sejthető, hogy úgy öt éven belül, esetleg egy kicsit később.

A román külügyminiszter szerint hazája 2022-ben csatlakozhat az euróövezethez. Teodor Meleșcanu a minap azt nyilatkozta, hogy Románia már most teljesíti a tagság minden feltételét, de a kormány attól tart, hogy a gyors belépés az eurózónába kedvezőtlen hatással lenne a legszegényebbek és a nyugdíjasok jövedelmére.

A román gazdaság az utóbbi években dinamikusan fejlődik és az ország pénzügyei is rendben vannak. Az államadósság GDP-arányosan 37,5 százalék, a költségvetési hiány 2,4 százalék körüli, az infláció pedig 1,4 százalékos. A kiváló eredmények ellenére Románia továbbra is az EU egyik legszegényebb országa.

A legszegényebbnek számító Bulgáriának szintén alacsony az államadóssága és a költségvetési hiánya is (a többi EU-országhoz képest), ami az euró bevezetése szempontjából kiemelkedően fontos követelmény. Brüsszel azonban még néhány fontos reform bevezetését várja el Bulgáriától a csatlakozásig. Ez viszont akár évekbe is telhet.

Csehország esélyei sokkal jobbak, de nem siet az euró átvételével. Igaz, a várakozók sorába azért már beállna.

Bohuslav Sobotka miniszterelnök nemrég jelezte is, hogy üdvözölné, ha országa megfigyelőként részt vehetne az eurózóna pénzügyminisztereinek az övezet jövőjéről folytatott tanácskozásain. Vladimír Dlouhý, a cseh gazdasági kamara elnöke ehhez annyit fűzött hozzá, hogy az euró bevezetésével abba az uniós országcsoportba lehet tartozni, amelyben a legfontosabb döntések születnek.

Prágában azonban még nem jelöltek ki semmilyen csatlakozási céldátumot.

A legutóbbi felmérések szerint a cseh nagyvállalatok háromnegyede fontosnak tartja az euró mielőbbi meghonosítását, ám a kis- és közepes vállalkozások majdnem kétharmada elutasítja a közös pénzt. A lakosság többsége is ellenzi a korona gyors lecserélését euróra.