Az Európai Uniónak további szankciókat kellene életbe léptetnie Észak-Koreával szemben Phenjan hatodik, egyben legnagyobb kísérleti atomrobbantása után - hangsúlyozta Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Tallinnban, ahol folytatódott az uniós védelmi és külügyminiszterek nem hivatalos találkozója.
Bár az egyre fokozódó nemzetközi büntetőintézkedéseknek eddig nem sikerült megfékezniük Phenjant, Mogherini úgy látja, hogy a politikai nyomásgyakorlás mellett szükség van ezekre a lépésekre.
"Javasolni fogom a minisztereknek, hogy gyakoroljanak erőteljesebb gazdasági nyomást Észak-Koreára az ENSZ Biztonsági Tanácsának legújabb határozatával összhangban. Kezdhetnénk az új, önálló uniós szankciókkal" - mondta újságíróknak nyilatkozva az uniós tisztségviselő.
Mogherini szerint emellett a partnerországokkal szoros együttműködésben biztosítani kell, hogy mindenki maradéktalanul és betű szerint betartsa a már hatályba lépett szankciókat.
"Ezen az úton kell járnunk, mert az alternatíva nézetünk szerint nagyon veszélyes lehet, főleg abban az esetben, ha a másik fél időnként meglehetősen ésszerűtlenül viselkedik. El kell kerülnünk a katonai konfrontáció örvényét, amely nemcsak a térség, de az egész világ számára is szörnyen veszélyes lehet" - tette hozzá.
Az EU eddig is több szankciót léptetett életbe Észak-Koreával szemben. Egy diplomáciai forrás szerint ezeket bővíthetik a délkelet-ázsiai ország devizaforrásainak elapasztását célzó intézkedésekkel és olajembargóval. Egy másik lehetőség az észak-koreai vezető, Kim Dzsong Un feketelistára helyezése, ami az EU-ban elhelyezett vagyonának befagyasztását és utazási tilalmat vonna maga után.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Észak-Korea kísérleti atomrobbantásaival és rakétatesztjeivel világméretű fenyegetést jelent, amelyre közös, világméretű választ kell adni. Stoltenberg az uniós védelmi miniszterek tallinni informális találkozója előtt hangsúlyozta: kiemelten fontos, hogy a szankciókat mindenki pontosan betartsa. A NATO-főtitkár egyúttal felszólította Phenjant, hogy tegyen eleget az ENSZ határozatainak, függessze fel rakéta- és atomprogramját, illetve üljön tárgyalóasztalhoz.
Stoltenberg emellett jelezte: az EU és a NATO a jövőben együttműködne a kiberhadviselés terén.
"Számos kihívással szembesülünk a kibervilágban" - mondta az észak-atlanti szövetség vezetője. Csak az elmúlt évben 60 százalékkal nőtt a kibertámadások száma a NATO hálózatai ellen. Stoltenberg szerint elengedhetetlen a NATO és az EU együttműködése ezen a területen.
A védelmi miniszterek találkozóján szó lesz az európai védelmi unió továbbfejlesztéséről is. Mogherini szerint az év végéig megkezdheti működését az állandó strukturált együttműködés fóruma (PESCO). Ennek segítségével az érdeklődő országok elkötelezhetik magukat a közös védelmi és biztonságpolitika terén tett előrelépések mellett. Ez több önként vállalt, közös projektet jelenthet. Az évekkel korábban megfogalmazott uniós tervek megvalósulásának Donald Trump amerikai elnök megválasztása adott lendületet, aki erőteljesebb szerepvállalása szólította fel Európát a védelem terén.
