Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet – ismertette tegnapi ítéletét a luxembourgi székhelyű bírói testület.
„A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket” – írták a tizenöt fős nagytanács ítéletét részletező közleményben, hozzátéve, hogy a kvóták „hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.
A magyar kormány szerint az Európai Bíróságon a kvótaperben született döntés felháborító és felelőtlen – közölte az igazságügyi miniszterrel tartott budapesti sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szavai szerint politikai döntés született, „a politika megerőszakolta az európai jogot”.
A német külügyminiszter és belügyminiszter viszont üdvözölte a luxembourgi bírósági döntést. Tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján így tett az Európai Bizottság (EB) nevében megszólaló Dimitrisz Avramopulosz migrációs politikáért felelős uniós biztos is, aki hangsúlyozta, ezt követően alapvetően fontos, hogy minden tagállam, különösen Lengyelország, Magyarország és Csehország, valamint a kvótáikat még nem teljes körűen teljesítő tagállamok fokozzák erőfeszítéseiket az összes jogosult kérelmező áthelyezésére.
Az uniós biztos szavai szerint a tagállamok áthelyezési kötelezettsége, amint azt egyesek állítják, nem szűnik meg, az áthelyezésről szóló tanácsi határozatokat a szeptember 26-áig Görögországba vagy Olaszországba érkező valamennyi jogosult személlyel kapcsolatban alkalmazni kell.
Ha egyes tagállamok nem változtatják meg a kvóták szerinti befogadással kapcsolatos álláspontjukat, akkor az ellenük indított kötelezettségszegési eljárás következő szakaszába léphet, heteken belül az uniós bíróság elé kerülhet az ügy – mondta Avramopulosz. A bíróság a kötelezettségszegési eljárás végén pénzbüntetést róhat ki a tagállamokra, melyet mindaddig fizetniük kell, míg jogi kötelességüknek eleget nem tesznek.
„AZ IGAZI CSATA MOST KEZDŐDIK”
Szijjártó Péter tegnap Budapesten hangsúlyozta, „az igaz csata csak most kezdődik el”, Magyarország minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesz, hogy a magyar emberek akarata ellenére ne lehessen az országba telepíteni senkit.
Szijjártó Péter és Trócsányi László (Fotó: MTI)
A miniszter értékelése szerint a bíróság döntése veszélyezteti egész Európa jövőjét, biztonságát, és ellentétes az európai nemzetek, így a magyar nemzet érdekeivel. A döntés – az alapszerződésekkel ellentétesen – kimondja az Európai Bizottság hatalmát az uniós tagállamok felett. Ez elfogadhatatlan, és mindent megtesznek azért, hogy megvédjék az országot – közölte a miniszter.
Mint mondta, ideje lenne, hogy a kötelező betelepítési kvótákat az EU „átadja a múltnak”, hiszen ez sikertelen válasz az illegális bevándorlásra: a határozat szeptember 26-ai lejárta előtt néhány héttel a célszám 25 százalékát sikerült csak befogadni.
A sajtótájékoztatón Trócsányi László igazságügyi miniszter is arról beszélt, hogy Magyarország újabb jogi csatározások előtt áll. Azt mondta, sajnálják, hogy a testület figyelmen kívül hagyta Magyarország jogilag megalapozott érvelését, és úgy határozott, hogy félre lehet tenni az uniós jog alapvető rendelkezéseit.
Trócsányi László hangsúlyozta, hogy a bíróság érvelése nem meggyőző, és az „európai mainstream” alátámasztását szolgálja. Tökéletesen más tartalmú ítéletet is hozhattak volna – mondta. Azt is mondta, hogy fennáll a veszélye egy állandó mechanizmus kialakításának, amit Magyarország nem tart elfogadhatónak, más úton kell járnia Európának.
Kérdésre közölte: az Európai Bíróság a legfelsőbb szint, nincs jogorvoslati lehetőség az ügyben.
„JOGSZERŰEN DÖNTÖTTEK A KVÓTÁKRÓL”
Budapest és Pozsony 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében. Keresetében a magyar fél elsősorban arra hivatkozott, hogy a határozatból hiányzik a felhatalmazás, azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá, hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.
Az Európai Bíróság ítéletében kimondta: a megtámadott határozat elfogadása így is jogszerű volt; az uniós szerződések szükséghelyzet esetén lehetővé teszik átmeneti intézkedések elfogadását, ha határozott időre szólnak és nem járnak a jogalkotási aktusokban szereplő érdemi szabályok tartós módosításával, és ezek a feltételek ebben az ügyben teljesültek, és ezért nem volt szükség a miniszteri tanács és az Európai Parlament közös munkáját igénylő, akár hosszú ideig is elhúzódó uniós jogalkotási eljárásra.
POZSONY ÉS VARSÓ NEM VÁLTOZTAT
Robert Fico szlovák miniszterelnök jelezte: Szlovákia tiszteletben tartja az Európai Bíróság kvótaügyben hozott döntését, de a kormány nem változtat eddigi álláspontján, és tovább munkálkodik majd azon, hogy a tőle elvárt szolidaritás ne a migránsok kényszerű befogadásában öltsön testet. A külső határok védelmének tekintetében nyújtandó segítséget a szolidaritás és a segítség olyan reális formájának nevezte, amelyben Szlovákia kötelezettségein felül is hajlandó részt vállalni. A szlovák kormányfő a magyar határvédelmi költségekhez való brüsszeli hozzájárulást firtató újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: Magyarország a határvédelem terén tett intézkedéseivel nagyon jó munkát végzett akkor, amikor a gazdasági migránsok megállításának kulcsországa volt.
Bár Lengyelország nem perelt az ügyben, Beata Szydlo lengyel kormányfő is leszögezte, hogy az Európai Bíróság ítélete nem változtatja meg kormányának migrációs politikáját. „Meg voltam győződve róla, hogy ilyen döntést fognak hozni. Ez azonban egyáltalán nem változtat a lengyel kormány álláspontján, ami a migrációs politikát illeti. Gondolom, hogy a visegrádi csoportén sem” – tette hozzá.
AZ „ORBÁN-TERV” ÉS A „SOROS-TERV”
Az ellenzéki pártok némelyike az igazát és saját győzelmét vélte felfedezni az Európai Bíróság döntésében. Az MSZP szerint Orbán Viktor kormányfő elvesztette a kvótapert Európával szemben, és el fogja veszteni a 2018-as választást is, mert politikája hazugságra épül. Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: elutasítják és felháborítónak tartják a döntést. Jelezte: a párt ismét benyújtja azt az alaptörvény-módosító javaslatát, amely a „szegény és gazdag migránsok” magyarországi letelepedését is megtiltaná. A Demokratikus Koalíció szerint a kormány egy tudatos terv részeként vesztette el a kvótapert, mert Orbán Viktor erre az ítéletre hivatkozik majd, amikor bejelenti, hogy Magyarország kilép az EU-ból – ismertette az ellenzéki párt véleményét Gréczy Zsolt szóvivő. A Lehet Más a Politika (LMP) közleménye szerint a kormány történelmi bűn elkövetésére készül, a miniszterelnök előzetes nyilatkozata értelmében ugyanis Magyarország nem hajtja végre az ítéletet.
Az Európai Bíróság megnyitotta az utat az EB előtt a Soros-terv végrehajtására – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője szerdai sajtótájékoztatóján, arra reagálva, hogy a testület elutasította a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet. Kósa Lajos azt mondta, a Soros-terv lényege, hogy az EU-t nyitva kell tartani a migránsok előtt, évi egymillió bevándorlót kell befogadni. Hangsúlyozta: Magyarország élesen ellenzi ezt, és ragaszkodik a határok védelméhez. A frakcióvezető szerint politikai döntés született, ám „a jogi küzdelem egyáltalán nem zárult le”.
