Botokkal és kövekkel

Tóth Péter

2017. szeptember 5., 16:23

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

A legújabb észak-koreai események kísértetiesen hasonlítanak egy 20. századi sci-fitörténetre. Egyben pedig arról tesznek tanúbizonyságot, hogy területileg és a lakosság számát tekintve is egy jelentéktelen kis ország hogyan tudja befolyásolni a világ sorsát. Nagyhatalmakat is megszégyenítő gyakorisággal hajt végre erőfitogtatásként is felfogható ballisztikus rakétakilövéseket és atomkísérleteket. A Hirosimára, majd Nagaszakira ledobott atombombáknál is sokkal nagyobb erejű volt Kim Dzsongun hatodik atomrobbantása, aminek nagyon érdekes megfigyelni a tőzsdére gyakorolt hatását. Ha ebből a szempontból szemléljük a történéseket – nem pedig egy hadászati vagy biztonságpolitikai szakértő szemszögéből –, akkor nagyon érdekes megfigyelni, hogy „Kimék” rakétakilövése és atomrobbantása hogyan tehet gazdagabbá olyan befektetőket, akik valamilyen okokból kifolyólag olyan dolgokba fektették a pénzüket, amiknek az ára korrelációban mozog az észak-koreaiak „sikereivel”.

A PROFIT RECEPTJE

Hálátlan dolog az összeesküvési elméletek (amatőr) megalkotóinak szintjére süllyedni, de nézzük csak, kinek van haszna ebből, mi is lényegében a „profit” receptje ebben a mesében. Közismert tény, hogy Kína az utóbbi években hatalmas dollártartalékainak egy részét aranyra kényszerült váltani, de az oroszok is jelentős aranykészleteket halmoztak fel. Utóbbiak abban is érdekeltek, hogy az üzemanyag megdráguljon. A gáz- és a kőolajárak nyomott szintje sem kedvez Putyinéknak. Adva van (lenne) tehát a recept: akár titokban eladott technológiákkal, akár egyéb módon serkentsük az észak-koreaiakat arra, hogy katonailag provokálják az USA-t, Japánt, Dél-Koreát és másokat, és a már korábban felhalmozott arany ára megemelkedik. A háttérben meghúzódó és az egyszerű halandók számára valószínűleg soha meg nem ismerhető valóság ennél nyilván sokkal bonyolultabb. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy lényegében ilyen egyszerű sémákon alapul minden stratégia. A „másik oldalon” ugyanakkor senki nem botránkozott meg azon, hogy mindezt megelőzően az Egyesült Államok Afganisztánban ledobta a világ eddig felhasznált legnagyobb, nem nukleáris bombáját. Trump nemzetbiztonsági tanácsadói pedig arról tájékoztatják az elnököt, hogy Washingtonnak milyen gazdasági és/vagy katonai lehetőségei vannak Észak-Korea nukleáris és ballisztikus rakétaprogramjának megállítására.

MINDEN, AMI FÉNYLIK

Az Észak-Koreával kapcsolatos feszültségek miatt a befektetők elkezdtek fedezékekbe vonulni. Biztos, tárgyiasítható befektetéseket keresnek. Ezért keresettek ismét a nemesfémek, és emiatt emelkedik az olyan menedéktermékek ára mint az arany, ezüst, platina stb. 2001 és 2011 között ugyanis az arany ára elképesztő mértékben emelkedett. A 21. század első évtizedében 250 dollárról 1900 dollár fölé lőtt ki az árfolyam. Aztán a folyamat mérséklődött, 2016 elejére csaknem 1050 dollárra esett az árfolyam, és azóta nagy kilengéseket tapasztalhatunk. Több tíz tonna befektetési arany cserélt gazdát az elmúlt hetekben. Nemcsak ez a sárga nemesfém, hanem értelemszerűen az aranybányák is egyre többet érnek, és mindez az aranybánya-társaságok korábban gyengélkedő részvényárfolyamait is felfelé húzza. A legnagyobbak közül a Gold Fields 44, a Kinross Gold 41, a Randgold részvényeinek árfolyama 31 százalékot emelkedett az idén. A közelmúltban az aranyon kívül más nemesfémek árfolyama is nagyot nőtt. Az ezüsté június óta, a platináé március óta, a palládiumé pedig 2001 óta nem tapasztalt szintre emelkedett.

A dollár az idén sokat gyengült a fejlett országok pénznemeihez, pl. az euróhoz és a japán jenhez képest. A világpiacon a nyersanyag és az árupiaci termékek ára dollárban van meghatározva, ezért az USA fizetőeszközének gyengülése így kedvező, mivel csökken a nem dollár alapú vásárlóknál a beszerzési költség. Ennek keresletélénkítő hatása van. A várakozások szerint további mérsékelt dollárgyengülés jöhet a következő időszakban. Ez lényegében az amerikai exportot serkenti, azon keresztül pedig az ország gazdaságát. Paradox módon tehát egy ilyen perspektívából szemlélve az oroszoknak, az amerikaiaknak, valamint Kínának is gazdasági szempontból jót tesz az észak-koreai diktátor a feszültséggerjesztéssel. Valóban perverz és paradox módon az egész világgazdaságra pozitív hatása lehet addig, amíg nem fajul valóságos konfliktussá a dolog. Mert ha mégsem összeesküvés, akkor azzá is fajulhat. Einstein pedig mintegy 70 évvel ezelőtt már jól láthatta, hogy mi vár ránk? „Azt nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket biztosan botokkal és kövekkel” – vélte a tudós, aki a Time magazin 1999-es felmérése szerint a 20. század embere volt.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2017     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap