Tenger bőg a táj alatt. Velem ír. Testek teste pucér. Néptelen part illata. Érzés nincs. Látás és tapintás nélkül. Felhalmozott érintések várnak. Hogy helyet kapjanak a val(l)ó időben. Kevesen maradtunk. Az egyedüllét igazságával. A hiány hordozható szerszám. Az élet működtetéséhez. Az árnyékok nőnek. Így nem süti ki a szemet. A pillanatnyi naptény.
