2024. április 26., péntek

Örömhír vagy reklámfogás?

Eltérően tekint a tartományi költségvetés módosítására a hatalom és az ellenzék

A kormánytagokhoz intézett kérdések feltevésével indult a Tartományi Képviselőház tegnapi ülése, melyet Nemanja Šarčević szerb radikális párti képviselő elsősorban az ügyrend megsértésének folytonos reklamálására használt ki, azzal vádolta meg Pásztor István házelnököt, hogy „nem kedveli a radikálisokat”, s kettős mércét alkalmaz velük szemben, minden ülésen akadályozva kérdéseik feltevését és a válaszok meghallgatását. Mivel a kérdés kapcsán sehogyan sem tudott az ülés vezetőjével közös nevezőre jutni, a harmadik ügyrendsértési reklamálása után Pásztor azzal zárta le a vitát, hogy kijelentette, ha rendes eljárásban teszi majd fel a kérdését, mint az összes többi képviselő, akkor bizonyára maga is választ kap arra, ami érdekli. A radikális párti képviselő elégedetlenül ült vissza a parlamenti padba, ezzel azonban a ház áttérhetett a napirendi pontok elfogadására és az érdemi vita megnyitására.

Frakcióvezetők kérnek szót a vitában való részvételhez (Fotó: Dávid Csilla)

Frakcióvezetők kérnek szót a vitában való részvételhez (Fotó: Dávid Csilla)

Miután Željka Miloševićet kinevezték Igor Mirović kormányfő javaslatára tartományi pénzügyi titkárhelyettesnek, kezdetét vehette a nap legfontosabb napirendi pontjaként kezelt költségvetés-módosítás vitája. Az előző évekből „áthozott” költségvetési többletekkel együtt az idén, a tegnap elfogadott módosítás fényében, összesen 67,4 milliárd dinár áll Vajdaság rendelkezésére. Az előző, júniusi költségvetési korrekcióhoz képest, újabb 1,24 milliárd dinárral magasabb összeg ez. A változásokat követően 59,5 milliárd dinárt tesz majd ki éves szinten a költségvetés bevételi oldala, 63,9 milliárd dinárt költ el Vajdaság az idén. A deficit 4,4 milliárd dinár. A hiányt fedezni tudják a korábbi évekből fennmaradt 5,67 milliárd dinárnak köszönhetően. A tartományi kassza újabb változásairól szólva a kormányfő és Smiljka Jovanović pénzügyi titkár is arról számolt be, hogy a nyereségi adó vártnál jobb megfizettetése ad lehetőséget a módosításra. A 2017. évi költségvetés tervezése során 6,5 milliárd dinárra számítottak ennek a bevételi forrásnak köszönhetően, a büdzsé első módosítása során a projekció már 7,3 milliárdot tett ki, ma pedig 8,5 milliárdot jelent majd a költségvetés bevételi tételei között. Egészében figyelve a költségvetést, annak bevételi oldala 1,8 százalékkal lesz magasabb az új módosítás által. Mirović felszólalása során jó hírnek nevezte a költségvetés módosítását, mert az adókból származó többletbevétel azt jelenti: működik a gazdaság, van miből fizetnie a terheket. Đorđe Milićević kormányfő-helyettes már a sajtónak nyilatkozva mondta el, hogy a büdzséhez most hozzáadott 1,24 milliárd dinárt befektetésekre fordítják, 700 milliót a városok és községek területén megvalósuló kezdeményezésekre költenek. Nagy tételt, 470 millió dinárt jelent elmondása szerint a korábbi adósságok fizetése ebben az évben. Újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy Vajdaság összes tartozása 9 milliárd dinárt tesz ki. Erdély Lenke, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője kifejtette, hogy a nyereségadó mellett a tartományi alapítású vállalatok jó üzleti eredményeinek is köszönhető a költségvetési eszközök bővülése, a Vajdaság Erdei közvállalat megvalósított nyeresége kiemelkedő, tavaly 500 millió dinárt tett ki – értékelte. Lényegesnek nevezte, hogy a költségvetés módosításával öntözőrendszerek kialakítását segítő technikai dokumentáció elkészítése is lehetővé válik – 70 ezer hektárnyi termőföld válhat a projektum által öntözhetővé. Pavle Budakov, a Szerbiai Szocialista Párt frakcióvezetője is a stratégiai beruházások miatt tartotta fontosnak a költségvetés módosításának támogatását, maga is az öntözőrendszerek szükségességét emelte ki.

Újabb 1,24 milliárd dinárral bővült a tartományi költségvetés (Fotó: Dávid Csilla)

Újabb 1,24 milliárd dinárral bővült a tartományi költségvetés (Fotó: Dávid Csilla)

HOL VAN A SZÁMADÁS?

Vajdaságban az idén a szárazság máris óriási károkat okozott, üzente a hatalomnak az ellenzék, szerintük későn döntött úgy a kormány, hogy öntözőrendszereket létesít a tartományi termőföldeken. Branislav Bogaroški, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga frakcióvezetője szerint természeti csapásnak kell nyilvánítani a szárazság okozta károkat, s erre hivatalos javaslatot is tesz majd a kormánynak, illetve képviselőháznak. Megkésettnek nevezte a nagyberuházásokra fordított újabb pénzeket is, melyeket az év végéig véleménye szerint már nem tudnak majd kihasználni, így feleslegesen előirányzott összegek maradnak és átkerülnek majd a jövő évi büdzsébe. Reklámfogás hát a történet fejlesztési része – állapította meg. Đurađ Jakšić, a Szerb Radikális Párt képviselőcsoportjának vezetője szerint komolytalanságra utal, hogy a hatalom két hónap alatt már másodszor módosítja a költségvetést. Mint mondta, a kormánynak se terve, se víziója nincs annak kapcsán, mit kellene a fejlődés érdekében tennie, hiszen még a nyereségi adó bevételeinek nagyságát sem képes pontosan felmérni, csaknem tízmillió eurót tett ki az elsődleges tévedés. Nenad Borović, a Demokrata Párt frakcióvezető-helyettese, akinek három, pénzeszközök rendeltetésének megváltoztatását előirányzó módosítási indítványát utasította el a parlament, aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a két költségvetés-módosítás során már 3,8 milliárd dinárral több került a kasszába, a gazdaságra mégsem költ a tartományi kormány, hiányolta a mikro-, kis- és középvállalkozások működésének serkentését szolgáló összegeket a büdzsé tételei közül. Aláhúzta, a demokraták számára három oknál fogva számít elfogadhatatlannak a javaslat: nem csökkentették az általános kiadásokra, bérekre és rezsiköltségekre szánt kiadásokat, melyek az első módosítással 800 millió dinárral növekedtek két hónappal ezelőtt, nem adta le a kormány július végéig, azaz a törvényes határidőn belül a költségvetés teljesítéséről szóló kötelező érvényű számadást, mindemellett szerinte elegendő nagyberuházás sem történik Vajdaság területén.

Nem tudta támogatni a költségvetés módosítását az Elég volt! frakciója sem. Vezetőjük, Svetlana Kozić azt mondta, a javaslat elolvasását követően több a felmerülő kérdés, mint az abban szereplő válasz. Nem derül ki belőle, mi lesz az újvidéki Žeželj-híd projektumának támogatásával, vagy a Letenka sport- és szabadidőközponttal. Az öntözőrendszerek kiépítésének a projektuma, három és fél évvel a beharangozást követően, még mindig csak a technikai dokumentáció kidolgozásának a fázisában van, bírálta a hatalmat Kozić, innen szerinte még nagyon hosszú út vezet majd a kivitelezésig.

TIZENHAT ÉV A MÉRCE

A szárazság okozta károkat a parlamenti vita során több ellenzéki politikus is felhánytorgatta a tartományi vezetőségnek, ezért az ülésen Vuk Radojević mezőgazdasági titkár is szót ragadott. Arra szólított fel, hogy ezt a nemkívánatos jelenséget a képviselők ne használják politikai üzenetek megfogalmazására, az ugyanis a meggyőződése, hogy a helyzet javítása egyformán érdeke és célja a hatalomnak és az ellenzéknek is. Vita alakult ki annak kapcsán is, hogy ki valósított meg rosszabb eredményeket kormányzása alatt, a korábbi demokrata többség Bojan Pajtić igazgatása alatt, vagy a jelenlegi haladó párti többség Mirović kormányzásával. A haladó párti képviselők azt mondták, a demokrata vezetőség csak károkat okozott a tartománynak és polgárainak, erre Miroslav Vasin, a parlament jelenlegi alelnöke, korábbi tartományi gazdasági titkár reagált, s azt üzente a haladóknak: ha négy mandátumban nyerni tudnak zsinórban a választásokon, akkor lesz joguk efféle kritikákat megfogalmazni, majd felszólította őket, hogy ne nézzék le a vajdasági polgárokat, akik négyszer is támogattak egy általuk pusztítónak nevezett korábbi hatalmi többséget.

NEM FORDÍTJÁK A KÍSÉRŐANYAGOT

Csonka Áron, az Alternatíva Vajdaságért–Magyar Mozgalom–VMDK–Új Szerbia képviselőcsoport frakcióvezető-helyettese arra tett javaslatot, hogy az ügyrend módosítása révén teremtsenek lehetőséget az ülésekhez mellékelt kísérőanyag kisebbségi nyelveken történő igénylésére. Mint mondta, véleménye szerint a többnyelvűség nem valósul meg, a nyelvhasználati jog pedig csak részleges, amíg erre nincs mód a képviselőházban. A VMSZ álláspontja a kérdés kapcsán az, hogy a munkafolyamat gyorsaságával összeegyeztethetetlen lenne egy ilyen újítás bevezetése és a vaskos kötetek minden nyelvre történő lefordítása, a szakszolgálatnak sincsenek meg erre a kapacitásai, ezért tartózkodtak a voksolás során.