Tegnap megkezdték a valamikori Žeželj-híd helyén épülő, új vasúti híd elemeinek az összetolását. A tervek szerint a művelet három napig tart majd. A Dunán most csak egy ideiglenes, szétszerelhető vashíd biztosítja a vasúti közlekedést, holott az eredeti tervek alapján már 12 éve ki kellett volna vonni a forgalomból. Évente több millió dinárba kerül a fenntartása, és még így sem mondható teljesen biztonságosnak.
A hídelemeket egy, a vízen úszó platform segítségével tolják be a folyó közepén megépített hídlábig. Az elmozdítás csigalassúsággal történik, a két, több ezer tonnás acélépítményt hidraulikus dugattyúk segítségével fogják tolni, centiméterről centiméterre. Tehát ha minden a tervek szerint halad, nem szól közbe szélsőséges időjárás vagy vízállás, akkor a szerémségi parton megépített, kisebbik elem három nap múlva a helyére kerül.
Emlékeztetőül: a híd építését a vonatkozó versenypályázaton az Azvi–Taddei–Horta Coslada olasz–spanyol konzorcium nyerte meg, azzal, hogy az építkezésben részt vesznek még a belgrádi Mostogradnja és a Geosonda vállalatok is. Az eredeti projektum szerint a híd megépítését 2011. március 11-étől 2013. november 10-éig kellett volna elvégezni. Lapunknak 2013 májusában Srećko Ugrica, a Žeželj-híd helyén épülő új híd építési projektumának az igazgatója elmondta, hogy a hídépítés már a kezdetben késett, de az igazi meglepetés akkor történt, amikor a búvárok óriási betondarabokat találtak a régi híd dunai oszlopánál, nagy mélységben.
– Ez azért volt meglepetés, mert a híd építésének a kezdetén egy holland vállalatot azzal bíztak meg, hogy tisztítsák meg a Duna medrét a lebombázott híd betontörmelékétől. Ezt ők részben el is végezték, illetve megtisztították a Dunának azt a részét, amelyen a folyami forgalom lebonyolódik, a többi folyamrészhez azonban nem is közelítettek – mondta Ugrica.
2011 januárjában még nagy volt a lendület: Božidar Đelić akkori kormányalelnök és Bojan Pajtić egykori tartományi kormányfő kézzel-lábbal magyaráznak a hátuk mögött kukucskáló Vincent Degert-nek, az EU volt belgrádi misszióvezetőjének, aki abban reményked
A hídépítési munkálatok ezután többször is leálltak, 2015-ben a Mostogradnja dolgozói sztrájkba léptek, mert késtek a fizetéseik. A tartományi kormány és a köztársasági szervek akkoriban egymásra mutogattak, a politikai viszály miatt nem sikerült tartós megoldást találni a híd befejezéséhez. 2015-ben például 2016 novemberét mondták végső határidőnek, de ezt már akkor senki sem vette komolyan.
A választások után azonban kicserélődött a tartományi kormány összetétele is, a köztársasági és a tartományi kormány között kialakult, szorosabb együttműködésnek köszönhetően már gyorsabb ütemben épülhetett a híd.
Jelenleg a legoptimistább előrejelzések szerint is a Branko Žeželj építészmérnök nevét viselő híd hasonmásának részei november dereka előtt nem érnek össze.
Az újvidéki partról induló ív 42,74 méter magas és 219 méter hosszú, a kisebb, szerémségi hídrész pedig 34,37 méter magas és 177 méter hosszú. Az új híd öt oszlopon helyezkedik majd el, de ezekből csak egy van a Dunában, méghozzá a régi oszlop helyén, a többit a péterváradi és az újvidéki oldalon építették meg. Az új híd nagyon hasonlít majd a régihez, csupán az íveket a hídtesttel összekötő rácsszerkezeten változtatnak. Konstrukcióban viszont nagyon különbözik a valamikori Žeželj-hídtól, hiszen az megfeszített betonívként működött, az új híd pedig teljes egészében acélszerkezetű. Az új híd hossza a feljárókkal együtt 474 méter lesz, két vasúti sínpár is fut rajta, a gépjárművek pedig két sávon közlekedhetnek majd. Ezenkívül, két gyalogjárda, és két kerékpárút is lesz rajta.
Nyitókép: Fotó: Dávid Csilla
