Kétszer magasabb bírságok

Számos újdonság vár a gépkocsivezetőkre a közlekedésbiztonsági jogszabály várható módosítását követően – számolt be Damir Okanović, a szerbiai közlekedésbiztonsági bizottság elnöke. A belgrádi Novosti napilapnak adott nyilatkozatában közölte azokat a változásokat, amelyek a leginkább érintik majd a közlekedés résztvevőit.

A bírságokra vonatkozóan a legszembeötlőbb talán az alkohol megengedett szintjére vonatkozik. Az eddigi előírás 0,3 ezrelékes véralkoholszintet „bocsátott meg” a sofőröknek, ezt a jövőben, a tervek szerint, 0,2 ezrelékre fogják csökkenteni. A motorkerékpárosok és a hivatásos sofőrök egyáltalán nem fogyaszthatnak alkoholt, esetükben zérótoleranciát alkalmaz a törvény. A bizottság elnökének beszámolója szerint 10 ezer dinárral bírságolják meg azt, akinek a véralkoholszintje meghaladja a 0,5 ezreléket, ennek dupláját, azaz 20 ezer dinárt kell fizetnie annak a vezetőnek, akinél 0,8 ezreléket mutat ki a műszer. Erőszakos járművezetőként kezelik majd azokat a sofőröket, akiknek a vérében az alkohol szintje a két ezreléket is eléri – ennek megfelelőek lesznek az ellenük foganatosított intézkedések is. Amellett, hogy vezetésre teljesen alkalmatlannak nyilvánítják és elveszik a járművüket, még börtönbüntetéssel, vagyis 30 és 60 nap közötti szabadságvesztéssel is számolniuk kell. Azokban az esetekben, amikor 1,2 és 2 ezrelék között lesz a gépkocsivezető véralkoholszintje drákói büntetéseket szabnak majd ki, és 100–120 ezer dinár a leendő bírság. Azok részesülnek még ilyen magas bírságban, akiket vezetői engedély nélküli hajtás miatt fülelnek le a rendőrök, valamint azok is, akik drasztikusan túllépik a megengedett sebességet.

Jelenleg 5 ezer dinár a büntetés azokban az esetekben, amikor nem használunk biztonsági övet vagy vezetés közben telefonálunk. Az új jogszabály ezt a bírságot is a duplájára növeli majd, s mindkét szabálysértés elkövetéséért 10 ezer dinárt leszünk kénytelenek fizetni.

A közlekedésbiztonsági jogszabály módosításának az a célja, hogy fokozza az utakon a közlekedésben részt vevő minden polgárnak a biztonságát, ezáltal pedig minél hatékonyabban megakadályozza szerencsétlenségeket, csökkentse a sérültek és a halálos áldozatok számát. Okanović statisztikai adatokra rámutatva elmondta, hogy a kilencvenes években még évente 1500-an vesztették életüket az utakon, a kétezres években azonban ezt a nem túl előnyös számadaton sikerült némileg javítani, s évente 1000 fő lett a közlekedés során elhunytak átlagos száma. A következő években újabb csökkenést jegyzett az állam, így az utóbbi három évben évente 600 tragédia történt. A bizottság vezetőjének elmondása szerint az a cél, hogy 500 alá szorítsák a halálos kimenetelű balesetek számát.

Újdonságnak számít az is, hogy a telt vonalat átléphetik a vezetők bizonyos helyzetekben. Okanović magyarázata szerint ez akkor tehető meg, amikor a közlekedés folytonosságát nagymértékben lassító járművet, például traktort kell előznie valakinek. Csak abban az esetben folyamodhat a telt vonal átlépésére, amikor teljesen biztos abban, hogy nem veszélyezteti a közlekedés többi résztvevőjének a biztonságát.

Azokon az útszakaszokon, amelyeken tilos az előzés, a szabály megszegése szintén magasabb bírságokat von maga után, s az eddigi 6–20 ezer dinár helyett 10–20 ezer dinárra módosul az összeg.

Ha lakott területen léptük át a korlátozást, akár 10 kilométeres óránkénti sebességgel, ezért eddig 3 ezer dinár bírságot fizettünk, a jövüben, az új előírás szerint, ennek a dupláját fogjuk fizetni. Ha valahol 21–40 km/h-val haladunk gyorsabban a megengedettnél, 5 ezer helyett 10 ezer, 41–60 km/h-s túllépés esetén 6–20 ezer helyett 10–20 ezer dinár, 61–80 km/h-s sebességtúllépés esetén 15–30 ezer helyett pedig 20–40 ezer dinár a bírság.

A törvény módosítási javaslatai mintegy két éven át készültek, és ha elfogadja a parlament, akkor január 1-jén lépnek életbe az új előírások, s velük együtt a szigorúbb büntetések is.