A területén elkövetett terrortámadások kapcsán került be a napokban a vezető hírek közé Spanyolország. Nagy kár, hiszen sok egyéb ok is akad, amelyek miatt figyelmet érdemel.
Az idegenforgalma például egyre jobban teljesít, miként a gazdasága is, amely az évtized elején még recesszióban fuldoklott. A 2008-as válság egyéb gondokat is okozott az országnak, amely bankrendszerének megmentése és a gazdasági visszaesés megállítása érdekében fájdalmas kormányzati megszorításokra, illetve alapos reformokra kényszerült.
Bár a népszerűtlen intézkedések heves tiltakozásokat váltottak ki országszerte, a változtatások végül eredményt hoztak. A gazdasági összeomlást látványos növekedés követte.
A fordulat biztató jelei már két éve felsejlettek. Azóta pedig olyan sebességre kapcsolt a gazdaság, amilyenre az EU nyugati tagállamaiban alig akad példa.
Az év első felében az is egyértelművé vált, hogy a gazdaságnak teljesen sikerült összeszednie magát. Sőt a spanyol bruttó hazai össztermék (GDP) immár valamivel meghaladta a válság előtti utolsó negyedév szintjét.
Ehhez persze hozzásegített az is, hogy 2017-ben az EU-ban is kedvező változás következett be: évek óta nem tapasztalt konjunktúra bontakozott ki. Az eredmény: az eurózóna az idei második negyedévben 2008 óta nem látott ütemben növekedett.
A spanyol GDP már 2015 áprilisa óta folyamatosan 3 százalék felett bővül évente.
A dinamikus növekedés jórészt a megszorítások, a szerkezeti reformok, és nem utolsósorban a bankszektor megmentésének, illetve megregulázásának az eredménye. A szakértők szerint ennek hiányában a gazdaság képtelen lett volna kievickélni a gödörből. Az ország versenyképességének javítása szintén sokat segített.
A gyökeres átalakítások és az öt évvel ezelőtt végrehajtott munkaerő-piaci reformok jelentősen felpörgették az exportot is. Ennek köszönhetően megszaporodtak az új beruházások, és ami talán ennél is fontosabb, látványosan megjavult Spanyolország külső egyensúlyi helyzete.
A válságkezelési intézkedések eredményei lépten-nyomon megfigyelhetők. Mindazonáltal a válság mély nyomokat hagyott mind a társadalomban, mind a gazdaságban.
A krízis talán legfájdalmasabb utóhatása, hogy milliók szegényedtek el, és rengetegen maradtak állás nélkül. A munkanélküliség még mindig óriási: az állástalanok aránya jelenleg is 17 százalék körüli.
Igaz, a legrosszabb esztendőben (2013-ban) meghaladta a 27 százalékot. A fiatalok esetében ennek a dupláját. Az ő korcsoportjukban az idei nyár közepén majdnem 40 százalékos volt a munkanélküliség.
Gondot okoz az is, hogy az utóbbi bő két évben tapasztalható dinamikus növekedés ellenére az államadósság továbbra sem csökkent, sőt, a legmagasabbak között van az EU-ban. A költségvetési hiányt sem sikerült kellőképpen lefaragni. Az EU 2018 végéig adott haladékot arra, hogy Madrid a GDP 3 százaléka alá szorítsa le a deficitet.
