Fotó: Beta
Az eddigi felmérések azt mutatják, hogy megközelítőleg 600 millió eurós kárt okozott az aszály – közölte Vukosav Saković, a Žita Srbije társulás igazgatója. Az RTS műsorában elmondta: a nagy szárazság legjobban a kukoricát károsította, majd a szója és a cukorrépa következik. Legkevésbé a napraforgó sínylette meg a szélsőséges nyári időjárást. Az utóbbi 18 évben ez már a hatodik aszályos év. Nem nevezhető a legrosszabbnak, de nem is kell alábecsülni.
Saković szerint ez az aszály nem globális, hanem regionális: a Duna középső folyásának térségét érintette, leginkább Szerbiát, a régió többi országát viszont csak részlegesen. Szerbiára nézve tehát nagyon kedvezőtlen a helyzet, hiszen a hazai növénytermesztők a szokásosnál jóval kisebb terméssel számolhatnak, a világpiacon viszont csökkennek a terményárak. Ha itthon emelnék az árakat, azonnal növekedne a behozatal – magyarázta Saković.
Az öntözőrendszerek kapcsán a szakember arról beszélt, hogy az állam feladata a csatornák kiépítése, a termelőké pedig az, hogy beszerezzék a felszerelést és elvezessék a vizet a saját parcellájukig. A tapasztalatok szerint öntözéssel ilyen csapadékhiányos években két és félszeresére, akár háromszorosára is növelhető a hozam, átlagos esztendőkben viszont 50–100%-os a termésnövekedés.
