2024. március 19., kedd
HATÁRON INNEN ÉS TÚL

Mária, a Szögedi Segítő

Az alsóvárosi Havas Boldogasszony templom augusztus 5-ei búcsúja az évszázadok során nem csak fontos vallási ünneppé, hanem a Szegedről kirajzott és elszármazott családok találkozási alkalmá

Tavaly emlékeztünk meg a péterváradi csata 300. évfordulójáról, ami a hagyományos tekiai búcsúra és a megemlékezésnek helyt adó Havas Boldogasszony ünnepére is fokozottan ráirányította a figyelmet. Meglehetősen kevés templomot neveztek el Havas Boldogasszonyról. A kevesek közé tartozik a tekiaihoz hasonló zarándok- és búcsújáróhely: a szegedi alsóvárosi templom. Sokan ismerjük Szegedet, ám a ferencesek gyönyörű, gótikus csarnoktemplomát csak kevesen. Az augusztus eleji, 5-ei búcsú az évszázadok során fontos vallási ünneppé, a Szegedről kirajzott és elszármazott családok találkozási alkalmává vált.

Havas Boldogasszony ünnepe a 4. századig nyúlik vissza. A legenda szerint egy római kereskedőnek és a feleségének megjelent a Szűzanya, és azt kérte tőlük, hogy építsenek neki templomot azon a helyen, amelyet másnap hó fog borítani. Így épült fel Róma egyik dombján a Santa Maria Maggiore-bazilika Havas Boldogasszony tiszteletére, s ennek a csodás eseménynek az emlékére született 1503-ban Szeged–Alsóvároson a ferencesek temploma. A búcsú napjaiban tárlatvezetéssel egybekötött kolostori séta keretében az idelátogatók megtekinthetik a kolostor egyes részeit is: a gyógynövényes kertet, a kőtárat, a kerengőt, a szerzetesi ebédlőt, vagy egy-egy alkalmi kiállítást. A vezetés során korabeli dokumentumok segítségével bemutatják a ma is sok embert vonzó Havas Boldogasszony búcsú múltját, a búcsújárással kapcsolatos népszokásokat.

A ferencesek a XV. században kerültek Szegedre, nem sokkal később a törökkel találták szemben magukat. A XVII. században indultak meg a Napbaöltözött Asszonyhoz kapcsolódó legendák és csodás események kapcsán a zarándoklatok. A XVIII. században Szeged megmaradt magyarsága ötvennél több délvidéki, törökök által feldúlt falvat telepített újra, így a búcsú idővel a találkozás alkalma is lett a helybelieknek és az elszármazottaknak. Később, a XIX. században is sokan költöztek ki a Szeged környéki tanyavilágba, és ők is hazalátogattak a búcsúra, amelyet hagyományosan minden esztendőben augusztus első vasárnapján és az azt megelőző szombaton tartanak.

A templom rendházát néhány éve újították fel. A kiemelkedő beruházás során egy kétszintes látogatóközpontot hoztak létre, melyen interaktív eszközök segítségével ismerhetik meg a látogatók a külvilág elől elzárt kolostor mindennapjait. A Múzeumok Őszi Éjszakájának nyílt napján pedig gyertyafényben csodálhatja meg a nagyközönség a megújult rendházat. Így szinte turisztikai célponttá alakult a város, és az ország egyik legjelentősebb gótikus épületegyüttese. A több mint ötszáz éves templom különben – Pannonhalmát követően –, a második legnagyobb megmaradt középkori épületegyüttes Magyarországon, mely mind a mai napig eredeti funkciójának megfelelően működik.

Hasonlóan jelentős jubileumot ültek négy évvel ezelőtt, amikor megünnepelték a templom 300 éves főoltárát. Egy legenda szerint a kegyképet összegöngyölték, és 1552-ben a törökök elől a templom melletti Csöpörke-tóba rejtették, ahonnan 80 évvel később került elő: egy török akarta itt itatni a lovát, amikor is a ló sértetlenül fordította ki patájával a festményt tóból. Egy másik legenda szerint 1697-ben Mária, a Szögedi Segítő közbenjárásának volt köszönhető, hogy a szövetséges keresztény sereg Zentánál legyőzte a törököket: a Szűzanyának ezt a főoltáron is ábrázolt képét látták maguk felett lebegni a törökök, mely megrémítette őket.

Ma kifejezetten szép a Mátyás király téren (a Szabadkai útról a vasútállomás felé vezető úton) pompázó templom és rendház. Augusztus 5-én és 6-án sok-sok zarándokot várnak ide, részükre ezúttal is gazdag program készül.