Tornyoson az elmúlt hétvégén megtartott Szent-István napi ünnepségen mutatták be Matykó Árpádnak a település 800 éves múltjára visszatekintő, Az a falu nagy volt című könyvét.
Matykó Árpád az új kiadvánnyal (Horváth Zsolt felvétele)
Matykó Árpád két évvel ezelőtt kezdett kutatásokba szülőfaluja múltját illetően. A helytörténeti kutató először az interneten keresgélt, de mivel ott nagyon kevés adatra lelt, a faluval kapcsolatos középkori okiratokat is felkutatott, s a bennük található adatokat fonta egy történet köré a Bethlen Gábor Alap, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Magyar Nemzeti Tanács, Zenta önkormányzata és a Baulink internetszolgáltató támogatásával megjelentetett kiadványban.
Matykó napilapunknak adott korábbi nyilatkozatában többek között elmondta, hogy amikor a kutatással elkészült, arra is rádöbbent, hogy csak a régészeti kutatásokkal tudja teljes egésszé formálni az írottakat, s így a történelmi adatok alapján felkutatta a település egykori helyét is, ahol elég nagy területen szétszórva igen gazdag leletekre bukkant, amelyeket a zentai múzeumnak adományozott. Matykó a könyv előszavában többek között elmondja, hogy könyvében leírtakkal nem szándékozza az abszolút igazság birtokosaként feltüntetni magát, hanem lényegében ez az ő Tornyos története. A fellelt információk alapján ez a kép jelent meg a faluról, amelyet igyekezett gyorsan le is jegyzetelni, s a kezdetekben nem is ennek a könyvnek a megírása volt a célja, hanem egyszerűen meg akarta élni a kutatás élményét, s megtalálni a választ az újabbnál újabb kérdésekre. Amikor pedig elkészült a könyv, az volt a vágya, hogy a kiadványban közölt információk bekerüljenek a köztudatba, hogy amikor Tornyosról beszélgetünk, ezzel is színesebbé tegyük a mondanivalókat, illetve ami a legfontosabb: megértsük Tornyost.
– A gyűjtés folyamán sokszor úgy kellett eljárnom, mint ahogy a régészek raknak össze egy edényt néhány cserépdarabból. Nekem is sok esetben „fehér gipszet" kellett használnom a leírásoknál, ahol Tornyosra vonatkozó adattal nem rendelkeztem. De meggyőződésem, hogy minden, száz kilométeres körzetben feltárt és leírt esemény, épületdarab a mi közvetlen környékünkre is jellemző. Remélem az utánam következő kutatások még sok-sok információval és történettel szolgálnak – áll többek között a szerző által írt előszóban.
A szerző a könyvében a falu életének 800 évét, az 1120 és 1920 közötti időszakot dolgozta fel, s a könyvbemutatón elmondta, hogy a zentai községhez tartozó falu történelmének 1921 és 1941-es időszaka is megérdemelne egy könyvet, a Tornyos XXI. századi történetét pedig épp ebben a pillanatban is „írják” a falubeliek.
A gazdagon illusztrált könyv több részre tagolódik. Matykó Árpád a könyv elején részletesen, számos lábjegyzetet mellékelve ecseteli Tornyos történetét, amelynek a végén megemlékezik az I. világháború falubeli áldozatairól is. A következő, Tornyosi krónika fejezetben évről évre előrehaladva említi meg röviden a faluban történteket az évszázadok folyamán, s külön listát közöl a falu, illetve a település környékén lévő helyszíneket jelző földrajzi elnevezésekről, amelyek közül nem egy már csak az idősebb nemzedék emlékezetében él. A szerző Mosolygó Csík-ér mente címmel külön fejezetet szentelt Tőke István múlt századi gyűjtéséből származó, s a Mosolygó Tisza mente című könyvében megjelent tornyosi, illetve környékbeli anekdotáknak is, a könyv utolsó oldalait pedig a falu környékén fellelt archeológiai leletek, illetve Tornyost említő korabeli okiratokat ábrázoló színes illusztrációk ékesítik.
A könyv a zentai EKO-PRINT nyomdában készült, és a Tornyosért Civil Szervezet gondozásában jelent meg.
