2022. október 6., csütörtök

Elindult az idei Kőrösi Csoma- és Petőfi-program

Semjén Zsolt: A nemzet akkor maradhat fenn, ha minden része fennmarad

A magyar nemzet akkor maradhat fenn, ha minden nemzetrésze fennmarad, ez a magyar nemzet egyetemességéből következik – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn Budapesten.

A politikus a Kőrösi Csoma Sándor Program és a Petőfi Sándor Program fiatal ösztöndíjasai előtt arról beszélt, akkor tud megmaradni a magyar nemzet, ha az erős anyaország anyagilag is támogatja az identitásmegőrzést, a kulturális, oktatási programokat.

Semjén Zsolt
Semjén Zsolt

Az állampolgárság megadását „közjogi acélabroncsnak” nevezte, ami a magyar nemzetet egybefogja. „A magyar útlevél a zsebben”, a szavazati joggal pedig minden magyar politikai akarata megtestesül a magyar Országgyűlésben – mondta.

Semjén Zsolt a nemzetegyesítés kulcsfontosságú őrhelyének nevezte a Kőrösi Csoma- és a Petőfi-program ösztöndíjasainak tisztségét. Emlékeztetett, feladatuk az, hogy a határon túli – a diaszpórában, valamint az egykori monarchia területén élő – magyarságot szólítsák meg a helyi magyar csoportok közösségi és kulturális életének megszervezésével, illetve kapcsolják össze életüket az anyaországgal. A miniszterelnök-helyettes szerint a magyar történelem első, igazán globális intézményes nemzetpolitikai lépése a két program, melyek keretében az idén 30-cal több, összesen 180 ösztöndíjas fiatal indulhat útnak a Kárpát-medencében, továbbá a szórványban élő magyar közösségekhez.

Arról is beszélt, úgy kell átalakítani a diaszpórában élő szervezeteket, hogy azok már ne csak az 1990 előtti emigránsoké, hanem a később oda érkezőké, például az ott tanulóké, dolgozóké, vagy oda házasulóké is lehessenek. Tiszteljük és nagyra értékeljük az emigráns szervezeteket, hagyományőrzésüket, de e közösségeknek már minden magyar otthonaivá kell válniuk – mondta.

Száznyolcvan ösztöndíjas fiatal indulhat útnak a Kárpát-medencében, továbbá a szórványban élő magyar közösségekhez
Száznyolcvan ösztöndíjas fiatal indulhat útnak a Kárpát-medencében, továbbá a szórványban élő magyar közösségekhez

Az ösztöndíjasoknak egyebek mellett azt javasolta, hogy a harmadik-negyedik generációs magyaroknak először ne Bartók művészetét próbálják meg tolmácsolni, hanem előbb inkább a magyar konyhával ismertessék meg őket, a pörkölttel, a töltött káposztával, és biztassák őket arra is, látogassanak el Budapestre, Kárpát-medence központjába.

Grezsa István, a Miniszterelnökség (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős) kormánybiztosa azt hangoztatta, hogy a két ösztöndíjprogram –  melynek során az idén már 180 fiatal rajzik ki szolgálatra a világba, hogy Magyarországot, a magyarságot és a magyar kormányt képviseljék – mára a magyar nemzetpolitika szerves részévé vált.

A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának a tájékoztatása szerint kezdeményezésükre jött létre 2013-ban a Kőrösi Csoma Sándor Program, míg a Petőfi Sándor Program a harmadik ciklusát kezdi. Ismertetésük szerint a két programra az idén 530 pályázat érkezett, és kétszáznál több fogadószervezet jelentkezett, ezért emelték meg 15-15 fővel az ösztöndíjasok létszámát. A Kőrösi-program ösztöndíjasai havi 550 ezer, míg a Petőfi-program ösztöndíjasai 400 ezer forintot kapnak.

Az ösztöndíjas fiatalok az elmúlt években egyebek mellett Vajdaságba, Bosznia-Hercegovinába, Macedóniába, Horvátországba, Szlovéniába, Felvidékre, Kárpátaljára és Erdélybe, valamint Latin-Amerikába, Ausztráliába, Új-Zélandra, a Dél-Afrikai Köztársaságba, Izraelbe, Kanadába, az Egyesült Államokba jutottak el, hogy segítsék a helyi magyar közösségek megmaradását, és összekapcsolják őket az anyaországgal.