Megkezdődött kedden a francia munkajogi reform egyeztetésének utolsó köre a kormány és a szociális partnerek között a munkatörvénykönyvének rendeleti módosítása előtt.
A munkaerőpiacot rugalmasabbá tételét célzó reform Emmanuel Macron államfő egyik legfőbb választási ígérete volt a több mint egy évtizede 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentésére.
A nemzetgyűlés augusztus elején szavazta meg azt a törvényt, amely alapján a kormány rendeleti úton, parlamenti vita nélkül módosíthatja a munkatörvénykönyvét.
A június elején kezdődött egyeztetéseket követően a reform legfőbb intézkedéseit kedden először a legfőbb munkáltatói szervezet, a MEDEF ismerheti meg, majd péntekig valamennyi szakszervezet képviselőit fogadja Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter, mielőtt a hónap végén bemutatja a végleges módosításokat.
A munkajogi reform az előző kormány által 2016-ban elfogadott változtatások folytatásaként átírná az ágazatokon és a vállalatokon belüli megállapodások szabályozását, összevonná a cégeken belüli munkavállalói képviseleteket, megkönnyítené az elbocsátások feltételeit és maximalizálná a végkielégítéseket.
A munkaügyi minisztérium tájékoztatása szerint a szociális partnerek a héten csak azokat a pontjait ismerhetik meg a rendeleteknek, amelyekről az egyeztetések nyomán végleges döntést hozott a kormány. Az egyelőre nem ismeretes, hogy a legérzékenyebb kérdésekben - amelyeket előzetesen elutasítottak a szociális partnerek -, mégpedig a cégeken belüli munkavállalói képviseletek összevonását és azok tárgyalási lehetőségeit illetően milyen döntés született.
A két nagy radikális szakszervezet, a CGT és az FO szeptember 12-re hirdetett tüntetést, a radikális baloldali Lázadó Franciaország és a Kommunista Párt pedig szeptember 23-án tervez tiltakozó nagygyűlést, mert szerintük a tervezet "társadalmi rombolást" idéz elő, és jóval messzebb megy, mint az előző államfő, a szocialista Francois Holland munkajogi reformja, amely ellen ezrek tiltakoztak hónapokon át zavargásokba torkolló tüntetéseken.
Elemzők szerint ugyanakkor nem várható a másfél évvel ezelőttihez hasonló tiltakozási hullám, miután ezúttal a szakszervezetek egy része támogatja a kormány intézkedéseit, s az elmúlt hónapokban a gazdasági mutatók is javulni kezdtek.
A kormány a rendeleti megoldást azért választotta, hogy felgyorsítsa az eljárást, különben a munkajogi reformot hosszú hónapokon át többszöri olvasatban vitatná meg a nemzetgyűlés és a szenátus. A rendeletek végleges változatát augusztus 31-én hozza nyilvánosságra a kormány, majd a szeptember 18-án kezdődő hét kormányülésén fogadja el, az intézkedések szeptember 25. körül, a hivatalos közlönyben való megjelenéssel lépnek életbe.
