2024. március 19., kedd
HATÁRON INNEN ÉS TÚL

Szent István visszatér

Vajdaság területén igen kevés a száz évnél is régebbi szobor, de még a hatvan, hetven évnél öregebb is. Ennek okát a vidékünkön lezajlott sorsfordító eseményekben kell keresnünk. Amikor a múlt század húszas éveiben Délvidéket az SZHSZ Királysághoz csatolták, számtalan emlékmű, szobor esett a győztes hatalom áldozatául. Mondhatni barbár rombolás kezdődött, és sorra tűntek el a köztéri emlékművek, amelyek a korábbi időszakra emlékeztettek. Nagybecskereken felrobbantották Kiss Ernő szobrát, Ittabén a Kossuth-szobrot, Törökbecsén bivalyokkal húzatták el Leiningen-Westerburg Károly aradi vértanú szobrát, hasonlóképp Zomborban a másik aradi vértanú, Schweidel József hatalmas szobrát. A megyeháza elől a szerb temetőbe helyezték a hatalmas kőtalapzatot, és az első világháború elesett hősinek emlékművévé alakították. Az egész alakos bronz szobrot végül eladták a bori bányának, hogy megmentsék a helybeli futballcsapatot a csődtől! Több ízben cikkezett erről napilapunk, ám ez nem minden. Szabadkán például elkobozták a Kossuth-szoborra összegyűjtött 240 ezer koronát, megrongálták a kaponyai emlékművet, a turulmadarat leverték… Eltűntek a Szent István-szobrok a templomokból is. Őrszálláson a templom bejáratánál álló Szent István- és Szent László-szobrokat befalazták. És a sornak nincs vége.

Az utóbbi 1-2 évtizedben azzal szembesülhettünk, hogy Szent István lassanként „visszatér” Vajdaságba, egyre több Szent István-szobrot találhatunk elsősorban a templomkertekben, de azon túl is. Az első köztéri szobrot 2010. március 12-én avatták fel Horgoson, Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök is megjelent a szoboravatón. A másik köztéri szobor Apatinban van. A Duna-parti város alapításának 1000. évfordulóján, 2011-ben helyeztek el egy Szent István-mellszobrot a templom mellett, nem messze a városházától, mely az igen forgalmas sétálóutcára néz. Azután 2005-ben Mezei István szabadkai fafaragó ajándékozott egy Szent István-szobrot a szabadkai Halasi úti Kisboldogasszony templomnak. Ezt a templom kertjében állították fel. A szobor fölé Szalma János építész készített pavilont. Ugyanebben az évben a kelebiai templomban is avattak egy Szent István-szobrot. Ezt is Mezei István készítette. A harmadik fából faragott szobra egy évvel később a bajmoki templomba került. Moholon a templomkertben áll államalapító királyunk legnagyobb szobra. A két méter magas állószobor fején korona látható, a jobbjában az országalmát, a baljában pedig a kettős keresztet tartja. A törökbecsei Ambrus Imre szobrász a helyi katolikus templomban látható Szent István-szoborról mintázta meg művét. A szobor helyi és vidéki hívek adományaiból készült el, mint legtöbb helyen. Tordán a művelődési ház bejáratánál helyezték el Szent István-mellszobrát, melyet a szabadkai Vékony Lajos készített, és 2014-ben avatták fel. Az alkotás a legtöbb vajdasági Szent István-szobortól eltérően fiatalon ábrázolja az államalapítót, fején a koronával, vállán a királyi palásttal. Hét évvel ezelőtt dr. Sólyom László akkori magyar államfő Horgoson megtisztelte a jura-mészkőből megformált királyszobor avatását, Szent István mellszobra azóta is a határ menti település éke. Muzslyán két évvel ezelőtt az augusztus 20-ai ünnepi szentmise keretében áldották meg a Szent István-szobrot, Horváth János alkotását, a mindszenti nyárfából készült faszobrot, Mindszent város ajándékát. A sornak ezzel minden bizonnyal nincs vége. Hála istennek!