A Guttenberg galaxisnak már régen vége, az írás kultúrája a múlté, és ezt a Sziget Fesztivál jobban tudja, mint bármi más. Ami nem ragadható meg képként, az nincs. Ami nem fordítható át digitális polaroid-fotóvá, az nem létezik. (Egy holland a kontaktját már nem a Facebookon adja meg, hanem bekövet az Instagramon.) A Szigeten egyre inkább látványközpontú minden: nem a szöveges információ dívik, hanem a forma, a tűzijáték, a színes napernyő, a csillámpor, a mindenbe belebökő unikornisszarvak. Káprázat. Gigantikus libikókák, színpompás sátrak, tűz és víz, színpamacsok a nagyszínpad előtti levegőégben, óriáslabdák és világító rudak. Az is fényképpé válik, amit nem lehet mobilra venni: a zuhanyzóban hideg víz alatt álló írek sikolya, ahogy összekeveredik a hangszórókból csorgó rockzenével; a sörízű csókok a fűben; a forgó disznósült, amelyet percekig bámul hipnotizáltan egy mosolygó holland; a vágyak, a mozdulatok, a földön alvásba belefájdult gerinc, a rángó lábizom, a kicsapódó pára, a bőrborzongató szél.
A Szigetet elkapni harminc polaroid-fotóban szánalmas próbálkozás. De nincs rá más mód.
1. A K-hídon tülekedés és ölés, nulladik nap van, a koncertek már folynak, a bejövők ellenőrzése lassan megy, de valahol a távolban Pink üvölti, hogy fel kell kelni és próbálkozni, próbálkozni, próbálkozni.
2. Nem számítottam a spanyol inkvizícióra – mondom a vécénél szembejövő madridi illetőségű papoknak és apácáknak. Senki sem számít a spanyol inkvizícióra – ordítják vissza kórusban a Monty Python-idézetet.
3. Két agyontetovált akrobatafiú egy fénykép kedvéért megismétli produkcióját a fűben.
4. PJ Harvey és bandája egy sorba rendeződik a színpadon és kórusban énekelnek halkan és libegősen, mielőtt végleg kihuny rajtuk a fény.
5. Egy útszéli kocsma karácsonyi dekorációval készült. A Szigeten minden nap karácsony.
6. Öt tini nindzsa teknőc jön szembe. Öt, nem négy. Ki lehet az ötödik? Tiziano vagy Botticelli? Netán Van Gogh?
7. Kartonautók közlekednek „FORGATÁS!” táblával és rezesbandával kísérve. Egy workshop eredménye minden kosztüm, minden tárgy, minden mozdulat.
8. Egy nő trombitálni kezd az árussoron. Elfogyott a sörpénz.
9. Lefényképezhetetlen szagok: disznó és kenyérlángos, cipós pörkölt és hamburgerek, izzadtság és parfüm, vanília és por.
10. Tom Odell harminc másodperces egyenes magas hangot vág ki egy dal végén, miközben a közönség egyre hangosabb extázisba esik. (Igaz, alig hangosabba, mint előzőleg, amikor meglazított egy gombot fekete ingén.)
11. Egy rugby-játékos rózsaszín tütüben lejt a Glass Animalsra.
12. A Parkoló kocsma reggeli személyzete úgy énekli a lejátszási lista dalait kórusokra osztva, hogy már nem is néznek egymásra, és köztük nemritkán öt-tíz méter is van.
13. A Pretty Reckless többperces gitárszólója visszaverődik az A38 falairól.
14. A Múzeum Negyedben páran kofferekben alusszák az igazak álmát.
15. A Limbo formáció szexi táncos-énekesnője két és fél méteres lángot okád a Magic Mirror sátortetője felé.
16. Kézzel festett porcelánmanók színpompás mosolya a Hungarikum faluban.
17. A franciák kemping-részlege előtt egy srác dobbal összecsatolt zongorát tol ki és ütni kezdi (később kiderül: stoppal jött ide, a pianínóval együtt). Délután kettő. Ordító bulihangulat, oda se lehet férni.
18. A Sziget-felirat környékén tradicionális magyar lagzi tör ki.
19. A Nokia-sátornál a DJ-re egy afrikai pasi kongadobbal válaszol. Fúzió.
20. Szelfi egy kék plasztikbirkával és társaival. A háttérben óriási nyalókák nyúlnak az ég felé.
21. A Mando Diaora rohanva a 7-es UV-sugárzásban elvesztem a hátizsákom, miközben már üvöltik, hogy meg kell őket érinteni ott lenn a múltban.
22. Arra ébredek, hogy a német szomszéd a függőágyban lógva pajzán dalokat farigcsál rekedtes rockhangon.
23. Mindenütt a The Chainsmokers énekli, hogy nem szupermenekre van szükség, mintegy mentve az előző esti pokoli rossz koncertet.
24. Egy szekus a cirkuszi sátornál megunja a kisegítő csaj beszólásait, ledobja jelvényét és egyenpólóját, majd egy ugrásból spárgát vág ki. Na ezért osztottak be a cirkuszhoz – mondja.
25. A Quimby mögött ragyogó vitorlások és végeláthatatlan fogaskerekek. Animáció, mégis több.
26. Az emberek ragyognak, mindenki csupa csillámpor. Kék tüllszoknyás lányok jönnek szembe egy mellékutcán és kipingálnak. Csak úgy. Mindenkit. És mindenki lassítva mozog.
27. Egy francia srác a civil sziget nukleáris energiát népszerűsítő sátrának teraszán ordítja az arcomba a White Lies-zal, hogy induljunk el együtt és haljunk meg ugyanabban a pillanatban.
28. Képtelenség naplemente-fotót készíteni, mert egy francia minduntalan belepózol.
29. Bújtassatok el – könyörög a pizzatolvaj holland, akinek ugyan van aznapi jegye, de a haverjainál maradt a városban, mert ő véletlenül egy idegen sátrában töltötte az éjszakát.
30. Csönd. Egy savanyúnak tűnő néni a HÉV-en végigmér négy bágyadt németet, majd mosolygós nagymamává transzformálódik és megkérdi tőlük: ugye jól szórakoztak? Titokban ő is a Szigethez tartozik. Pedig még karszalagja sincs.
