Szeptember derekán döntenek a minimálbér növeléséről

A Szociális-Gazdasági Tanácsnak legkésőbb szeptember 15-éig meg kellene állapodnia a kormánnyal a minimális órabér új összegéről, ami most 130 dinár. A Szerbiai Munkáltatók Uniójának felmérése szerint a munkaadók 68 százalékának az a véleménye: nincsenek meg a feltételek arra, hogy 2018 januárjától növekedjen a minimálbér. Azok, akik ezt mégis lehetségesnek tartják, hangsúlyozzák, hogy 140 dinárnál tovább nem lehet menni, azaz, hogy csupán 10 dinárral lenne reális emelni a legalacsonyabb keresetet. Ugyanakkor a szakszervezetek azt hangoztatják, hogy itt az ideje korrigálni a munkaóra árát, ami 145-től akár 207 dinárig is terjedhetne attól függően, hogy csupán a nettó átlagbért veszik-e figyelembe, vagy a fogyasztói kosarat is.

Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkáltatók Uniójának elnöke azt mondja, ők támogatni fogják a minimális órabér növelését, de csak akkor, ha az állam csökkenti a mintegy 500 különféle illeték valamelyikét, ezek ugyanis már így is nagymértékben terhelik a munkaadókat.

– Rendben van a minimálbér megemelése, de ne a munkaadókon csattanjon megint az ostor. Többször kértük, hogy mentsenek fel bennünket a számos kitalált illeték fizetése alól, amelyekkel az önkormányzati és a köztársasági költségvetést töltik fel, de semmit sem tettek. Helyette újabb terheket róttak ránk, miközben a gazdasági növekedés nem akkora, hogy a vállalatok ezt el tudnák viselni. A munkáltatók javaslata éppen ezért az, hogy a minimális órabért, a kereset nem megadóztatott részének emelése, az adók és járulékok csökkentése, vagy a tisztességtelen konkurencia és az illegális foglalkoztatás szigorúbb szankcionálása által növeljék – magyarázta Atanacković.

A Szerbiai Munkáltatók Uniójának véleménykutatásából kiderült, hogy a minimális órabér növelését zömmel a belgrádiak és az újvidékiek meg más vajdasági megkérdezettek helyeslik, Kelet- és Dél-Szerbia munkaadói kevésbé. Az ankét eredménye szerint leginkább a fémipar munkáltatói hajlanak a béremelésre, legkevésbé pedig a kereskedelmi cégek tulajdonosai. A munkaadók arra hívják fel a figyelmet, hogy az államnak inkább azzal a több mint 23 000 vállalattal kellene foglalkoznia, amelynek egyetlen alkalmazottja sincs, miközben nagy nyereségre tesz szert. Ezek pénzmosással foglalkoznak és elhalásszák a munkát azok elől, akik rendszeresen eleget tesznek az állam iránti kötelezettségeiknek. Atanacković szerint a bruttó nemzeti termék reális növekedése nélkül, ami az idén nem haladja meg a két százalékot (noha korábban 3-3,5 százalékot terveztek), nincs reális alapja a minimális órabér növelésének sem, pedig ilyen tekintetben sereghajtók közé tartozunk, akárcsak Macedónia vagy Románia.

Másként látja a helyzetet Ljubiša Orbović, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke, s arra számít, hogy szeptember 15-éig megállapodnak a kormánnyal a minimális órabér növelésében, ami január elsejétől lenne esedékes.

–  Ez kedvező hatással lenne a szerbiai keresetek alakulására. Az országban több mint 300 000

munkás minimálbérért dolgozik, ha pedig tudjuk, hogy a minimális nettó kereset kb. 36 000 dinár, akkor a minimális órabérnek 207 dinárnak kellene lennie. Ha a májusi nettó átlagkereset 60 százalékát számítanánk, akkor a legkisebb órabér 163 dinár lenne, ha viszont a minimális fogyasztói kosár 70 százalékát vennénk alapul, akkor egy munkaóráért 145 dinárt kellene fizetni – magyarázta Orbović. Az emelés szerinte annál is inkább indokolt, mivel Szerbiában az átlagbér lassabban növekszik a minimálbérnél. A szakszervezeti elnök közölte, hogy a szakszolgálatok javában elemzik a minimális órabér növelésének lehetőségeit.