Szerbiában minden nemzeti közösséget érintett a migránsok sorsa. Legnagyobb mértékben azokat a határ menti önkormányzatokat érintette, ahol a nemzeti kisebbségek vannak többségben. Ha voltak is xenofób viselkedési formák irányukban, azt a másságtól való idegenkedés, félelem váltotta ki. Ezért is fontosak azok a projektumok, amelyek a migránsválság okait és eseményeit jobban megértetik a lakossággal – emelte ki Ivan Gerginov, a menekültügyi főbiztos segédje a Támogatás a migránsválsággal érintett önkormányzatoknak elnevezésű projektum tegnapi belgrádi zárórendezvényén.
Fotó: Beta
Az Ana és Vlade Divac Alapítvány által megvalósított projektum, amely 2016 márciusában kezdődött és 18 hónapig tartott, illetve amire a szükséges 700 ezer dolláros támogatást az USAID (Amerikai Fejlesztést Segítő Ügynökség) adta, hét migránsválság sújtotta önkormányzatban valósult meg: Szabadkán, Šiden, Lajkovacon, Sjenicán, Tutinban, Dimitrovgradban és Preševóban. Az önkormányzat megerősítésével, illetve a lakosságnak az aktivitásokba való bevonásával foglalkozó projektum célja elsősorban a lakosság tájékoztatása volt. Mint arra Ana Koeshall, a Divac Alapítvány igazgatónője rámutatott, a munkájuk során arra törekedtek, hogy minél több információt közvetítsenek a lakosság felé, hogy így minél jobban megismerhessék a migránsokat, és eloszlassák a kezdeti félelmet és félreértéseket.
Azza El Abd, az USAID szerbiai igazgatónője elmondta, az elmúlt másfél év alatt nagyon sok minden történt, hiszen ez alatt az idő alatt migránsok ezrei haladtak át Szerbián. Többek közülük hónapokat töltöttek az országban, ami jelentős mértékben megterhelte az adott önkormányzatokat. A lakosság mégis befogadta a nyugati országokba igyekvőket, ami sok esetben a civil szervezetek aktivitásainak, az önkéntes aktivitás hatékonyságának köszönhető. Az alapítvány projektuma idején az önkéntesek ugyanakkor nem csak beszélgettek a migránsokkal, hanem meg is hallgatták őket, aminek úgy tűnik sokkal nagyobb effektusai voltak, mint bármilyen más támogatásnak.
Branko Ružić államigazgatási miniszter is azt emelte ki, hogy ennek a projektumnak köszönhetően több migráns is belátta, Szerbia nemcsak tranzitország, hanem számukra a végállomás is lehet, hiszen Szerbiában jó emberek élnek. Megköszönte az önkormányzatoknak, hogy szembenéztek a migránsválság kihívásaival és egészségügyi, illetve adminisztratív támogatást nyújtottak az arra rászoruló migránsoknak. Mint mondta, az ország mindig is kész segíteni azoknak, akik az útjuk során, szerbiai tartózkodásuk idején arra rászorulnak.
A 18 hónap alatt az aktivisták a migránsokkal és a lakossággal együtt, több mint 100 olyan akciót szerveztek meg, amelynek célja a közterület takarítása volt. Mind a hét önkormányzat 10-10 ezer dollár értékben kapott olyan felszerelést, amit a rendkívüli helyzetekben használ majd fel. Kiemelte, megnövelték Szabadkán a Vöröskereszt népkonyhájának kapacitásait, így a szegény sorsú lakosság és a migránsok számára naponta 400 adaggal több meleg ételt készíthetnek. A Szabadkai Egészségházak 2 mobilis EKG-berendezést kapott, illetve további kettőt a szabadkai Kolevka Gyermekotthon. Mind a hét önkormányzat befogadóközpontjaiban a gyermeksarkokat felszerelték a szükséges kellékekkel. A lakosság körében háromszor is végeztek felmérést, hogy kiderüljön a lakosság miként tekint a migránsokra. Az eredmények arra mutattak rá, hogy csökkent a migránsok iránti félelem a lakosság körében.
