2024. március 29., péntek

Koszovó – Ciprustól a Vatikánig

Megoszlanak a vélemények a koszovói kérdés megoldásával kapcsolatban, a párbeszédet azonban mindenki támogatja

Nem tudni, hogy Aleksandar Vučić köztársasági elnök pontosan milyen formában képzelte el a Koszovóról szóló párbeszédet, amelynek megkezdését egy hónapja sürgeti, ám az egyelőre kizárólag a sajtó hasábjain és a televíziók képernyőin zajlik, ott viszont annál intenzívebben. Ivica Dačić külügyminiszter, a kormánykoalíciós Szerbiai Szocialista Párt elnöke két szerzői szöveget követően tegnap a Szerbiai Rádió és Televízió reggeli műsorában fejtette ki azon álláspontját, hogy Koszovó gordiuszi csomóját kizárólag a szerbek és az albánok elkülönítésével lehet kibogozni. Hozzátette, hogy az elkülönítésnek nem erőszak, hanem megállapodás eredményének kellene lennie. Addig kell tenni valamit, amíg még lehet – véli Dačić. Szerinte ebben a pillanatban nem az a legfontosabb, hogy Szerbia elismeri-e Koszovó államiságát vagy nem. A politikum eddig két, egymással szöges ellentétben álló álláspontra helyezkedett. Az egyik szerint Koszovó Szerbia része, a másik szerint pedig független állam – magyarázta Dačić, mondván, hogy az általa képviselt álláspont e között a két szélsőség között helyezkedik el.

A szerb diplomácia vezetője szerint Pristinában nem értik, hogy milyen párbeszédet kezdeményezett Aleksandar Vučić államfő, azt hiszik, hogy Koszovó államiságának az elismerésére szólított fel. A kormány és a szerb államfő nevében is kijelentheti, hogy Szerbia soha nem ismeri el Koszovó egyoldalúan kikiáltott államiságát – nyomatékosította Dačić.

– Mi még a Szerbia és a Horvátország, illetve a Bosznia-Hercegovina közötti országhatárokat sem határoztuk meg, nemhogy a Szerbia és az úgynevezett független Koszovó közötti határokat. Koszovó azon vidékei, ahol szerbek élnek, soha nem lesznek függetlenek, esetleg csak tankok „tehetik függetlenné”. Bennünket a szerb templomok érdekelnek és a kisajátított, megszállt vagyon utáni illeték – fogalmazott Dačić.

A FILCTOLL NEM LÁTJA AZ EMBEREKET

Oliver Ivanović, az észak-koszovói szerbek egyik legismertebb politikusa nem támogatja maradéktalanul Dačić elképzelését. Szerinte az elkülönítése egyedül a térképeken nézne ki jól, a valós életben azonban lehetetlen megvalósítani.

– Az elkülönítés azt jelentené, hogy az albánnak nyilvánított területen Szerbia elismerné Koszovó függetlenségét, pedig ezek a területek is fontosak a szerb identitás szempontjából. Ez olyan, mintha valaki fogna egy filctollat, nézegetné a térképet és mindenféle vonalakat húzogatna, megfeledkezvén az emberekről, akik a vonalakkal behatárolt területeken élnek. Értékelésem szerint Szerbia nem szegheti meg a saját alkotmányát, viszont éppen ezt tenné, ha elismerné az Ibartól délre fekvő régió államiságát. Becsülöm Ivica Dačićot, jó és tapasztalt politikusnak tartom, a szóban forgó ötletét viszont nem támogatom. Tekintettel a két régió közötti hasonlatosságokra, a koszovói kérdést talán a ciprusi modellel lehetne megoldani – taglalta Ivanović.

Mint a koszovói szerb politikus kifejtette, mindenféle eszközzel meg kell próbálni elkerülni, hogy a koszovói kérdés éppen aktuális megoldása egy-egy választási ciklus során legyen hatályban, és folyamatosan módosuljon. Legalább 16-20 évre szóló megoldásra van szükség – nyomatékosította.

NEM DAČIĆ ÖTLETE

Ivica Dačić legalább tíz évet késik az elkülönítéssel kapcsolatos ötletével – ezt Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke mondta, hozzátéve, hogy a szerb külügyminiszter által népszerűsített megoldási javaslatot éppen tíz évvel ezelőtt ajánlotta fel a Liga. Amikor a Szerbiai Képviselőház egy évtizeddel ezwelőtt a Koszovó és Metóhia kérdésének méltányos megoldásáról szóló határozatról vitázott, a VSZL azt javasolta, hogy a Vatikánvárosi Állam megalakításának alapjául szolgáló szerződés mintájára szülessen meg a szerződés, amely alapján megalakulna a szuverén Peć állam, amely autonómiát gyakorolna a pravoszláv templomok és kolostorok, illetve vagyonuk felett – nyilatkozta Čanak. Mint hozzátette, 2007 júliusában a párt ezen javaslatát 205 ellenszavazattal elvetette a köztársasági parlament. A Liga szóban forgó indítványát annak idején Dačić sem támogatta – jegyezte meg Čanak.

CINIZMUS HELYETT PÁRBESZÉD

A koszovói párbeszédnek az országos frekvenciával rendelkező tévécsaornákon kellene zajlania – véli Zoran Panović, a Demostat Oknyomozó-Kiadói Központ igazgatója. Véleménye szerint Szerbia ismét visszafejlődött, a hatalom magatartását a gőg és a kizárólagosság jellemzi, ellenségként bánik az ellenzékkel. Másrészt az ellenzék magatartása is hagy maga után kivetnivalót, az ellenzéki politikusok túlságosan gyakran süppednek a kiábrándultság tehetetlenségébe és cinizmusba, ahelyett, hogy felkészülnének és szervezetten, érvekkel alátámasztva próbálnák érvényesíteni álláspontjukat – véli Panović, és hozzátette, Szerbiában nincsen hagyománya a politikai kultúrának és az építő jellegű kritika irányította párbeszédnek. Ehelyett a politikai színteret egymás gyalázása, mocskolódás, sárdobálás, a politikai ellenfél megalázása és a cinizmus uralja, illetve irányítja.

– A Koszovóról folytatandó párbeszédnek egyedül akkor lenne értelme, ha a dialógus egyben a szerbiai helyzetről, állapotokról is szólna. Egy ilyen jellegű párbeszédnek pedig az egész országban követhető tévécsatornákon a helye. Persze az is fontos, hogy a dialógus során a hatalom és az ellenzék képviselői is elmondhassák véleményüket – érvelt Panović.

A MEGOLDÁS POFON EGYSZERŰ

A külföldi színtérről tegnap Edi Rama, Albánia miniszterelnöke kommentálta a szerbiai, Koszovóról folytatott vagy folytatandó párbeszédet. A koszovói kérdés megoldása rendkívül egyszerű: Szerbia ismerje el Koszovó államiságát – közölte Rama, majd megjegyezte, hogy rendkívül tiszteli Vučićot, amiért párbeszédet kezdeményezett, hiszen ez egyben a szerb nép múlttal való szembesülését is eredményezheti. Fontos, hogy az érintett felek fáradságot nem ismerve igyekezzenek felkutatni a megoldást – emelte ki Rama.

Dačić elképzelését az albán kormány első embere nem támogatja. Ez az ötlet ugyanannyira különös, mint amikor egyesek felvetették, hogy Preševo-völgye legyen Koszovóé, az észak koszovói régiót pedig csatolják Szerbiához, vagy az az elképzelés, hogy Koszovó egyesüljön Albániával – fejtette ki Rama.