A Romániába közlekedő személyvonatok, amelyek naponta kétszer indultak Versecről Temesvárra és vissza, augusztus elseje óta nem közlekednek. Az ok: az idén nem született megállapodás a két ország vasúti vállalatai között.
Megérkezik a belgrádi gyors (Fotó: Kecskés István)
A Belgrád és Versec között naponta négyszer közlekedő járat egyike a leggazdaságosabb vasútvonalaknak. Tavaly 300 ezer utasuk volt. Az idén ezt remélhetőleg további 25 százalékkal túlszárnyalják. A járat a közelmúltig Temesvárig ment, és ez volt az egyetlen vasúti összeköttetés Szerbia és Románia között. Augusztus elseje óta azonban a vonat nem közlekedik.
– A vasúti járat román üzemeltetője, a CFR Calatori SA 2017. augusztus elsején leállította az utasszállítást a Temesvár–Versec vonalon. Ennek oka a nem gazdaságos működés. Tekintettel arra, hogy az ő vasúti eszközeiről van szó, illetve az ő vasúti szerelvényéről, elfogadtuk, hogy ők határoznak a járat sorsáról. A tárgyalások azonban még folynak. A nemzetközi járat megszüntetéséről szóló döntés meghozatalakor a CFR Calatori SA és a Srbijavoz Rt. között, mindkét oldalon a gazdaságossági érdek a fő szempont. A Srbijavoz Rt. ügyvezetése ebben mindenképpen a minimális érdeket keresi. Ez az egyetlen vasúti kapcsolat Szerbia és Románia között, illetve ennek a vidéknek ez az egyetlen kapcsolata az EU-val, illetve a 11-es korridorral – hallottuk Dušan Pavlica verseci állomásfőnöktől.
A járatot 18 évi szünet után, 2012-ben indították újra. Tekintettel arra, hogy a zsombolyai mellett Versecnél van a legforgalmasabb határátkelő keleti szomszédaink felé, a vasúti közlekedés újbóli megszüntetése kellemetlenül érte a helybelieket.
– Hallom, hogy megszűnt a Versec–Temesvár vasúti járat. Ez nagy kár a nemzetközi határátkelő szempontjából is. Ezt rendezni kellene. Itt a nemzetközi forgalom mindig zajlott. Ezt most megszüntették – mondta a helybeli Bogdan Protić.
A járat határozatlan ideig szünetel (Fotó: Kecskés István)
A járatot sok Szerbián átutazó külföldi is igénybe vette. Sokan csak Versecre érkezve szembesülnek azzal, hogy a vonat már nem közlekedik.
– A normális világban, ha eljutsz egy városba, akkor onnan továbbmehetsz. Tegnap két lány utazott velem, egyik koreai, a másik angliai. Fogalmuk nem volt arról, hogy megszűnt a járat. Taxit hívtunk, ami aztán nyilván jóval többe került. Nagy kár, hogy ezt a járatot megszüntették – meséli a Pancsován dolgozó, verseci Milka Glumac.
Szép számban utaztak vonaton a Temesváron vagy Bukarestben tanuló egyetemistáink, de családi kirándulások szempontjából is vonzó volt. A retúrjegy alig nyolc euróba került. – Az eddig létező romániai járat turisztikai szempontból volt jelentős. A családdal gyakran utaztunk vele, a feltételek kedvezőek voltak, a vonat pedig gyorssan közlekedett, és elégedettek voltunk az eddigiekkel – mondta a verseci Darko Radičević.
Vajdaságnak volt a XIX. században a legsűrűbb vasúti hálózata Európában. Ezer lakosra kilenc kilométernyi vasútvonal jutott. Ma alig beszélhetünk vasúti közlekedésről. Bár folyamatosan hangoztatják a vasúti forgalom újjáélesztésének a fontosságát, a vasutak és a többi infrastruktúra korszerűsítése várat magára. Hiába a 27 dízelmotoros orosz szerelvény, amelyeket Szerbia 100 millió dollárért vásárolt meg, amikor az elavult sínek miatt a bánáti vasúti szerelvények átlagos sebessége napjainkban 30–80 km. A vasúti váltókat ma is kézzel kezelik, akárcsak a sorompókat. A Nagykikinda és Nagybecskerek közötti, 70 kilométeres szakaszon az első gőzmozdony másfél évszázaddal ezelőtt 30–50 km-es sebességgel haladt.
