Néhány héttel a Blic napilapban megjelent szerzői szövegét követően Ivica Dačić külügyminiszter, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke a Večernje novosti belgrádi napilapnak is szerzői szöveget írt, amelyben megismételte abbéli véleményét, hogy a koszovói kérdést csupćn a szerbek és az albánok elkülönítésével lehet megoldani. Azzal kapcsolatban nem pontosított, hogy az elkülönítés megfogalmazás magába foglalná-e például egy fal megépítését, azt viszont kifejtette: ami szerb, az legyen szerb – különösen az egyházi vagyon tekintetében –, ami pedig albán, az legyen albán. Értékelése szerint egyedül így lehet hosszú távon, észszerűen és fenntarthatóan megoldani a koszovói kérdést. „Történelmi és etnikai jogra” támaszkodó kompromisszumról van szó – emelte ki a szerb diplomácia vezetője, aki a vallási létesítmények és az egyházi vagyon tekintetében a görögországi Hilandarhoz hasonló megoldásban gondolkodik.
– A legfontosabb, hogy a pravoszláv vallási emlékek és létesítmények megfelelő védelemben részesüljenek. A Hilandarhoz hasonló önálló és autonóm kolostori közösségek létesítését megfelelő megoldásnak tartom. Emellett nemcsak Koszovó északi, hanem déli régiójában is meg kellene alapítani a szerb községek közösségét. Minden megoldható, ha a felek elfogadják az alapvető politikai értékeket és elveket. Koszovóval kapcsolatban napjainkban két modellről beszélünk. Az egyik értelmében Koszovó teljes egészében szerb terület, a másik szerint viszont Koszovó Szerbia számára elveszett, és el kell ismernie a terület államiságát. Mindkét modell negatív a szerb népre nézve – fogalmazott Dačić.
Tim Ash elemző a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozva jelentős előrelépésként értékelte Dačić álláspontját. Dačić feltehetőleg azt gondolja, hogy reálpolitikáról van szó, ám minden valószínűség szerint az is szerepet játszik álláspontjában, hogy az európai uniós csatlakozásnak ára, illetve feltétele van – magyarázta az elemző.
A szerb külügyminiszter fejtegetésére koszovói kollégája, Enver Hoxha is reagált, Twitter-bejegyzésében kifejtette, hogy értékelése szerint milyennek kellene lennie a szerbiai Koszovó-párbeszédnek.
– Egy dolgot üzennék Dačićnak: ha a Koszovóról folytatandó párbeszéd nem tér ki Koszovó államiságának elismerésére, biztosan nem lesz eredményes. Ha Szerbia folyamatosan akadályozza Koszovó tagságát a különböző nemzetközi szervezetekben, akkor nem beszélhetünk a kapcsolatok rendezéséről – írta Hoxha.
A szerbek és az albánok közötti felosztással kapcsolatos gondolatok tabutémát nyitnak meg, viszont Dačić és a többi szerbiai politikus már több éve erről beszél, vagyis nem új elképzelésekről van szó – fejtette ki Florian Bieber osztrák külpolitikai elemző. Mint megjegyezte, az albán fél nem támogatja ezeket az elképzeléseket, a harmadik fél, Brüsszel, viszont egyelőre hallgat.
