ASZÁLY

Változtatni kell az eddigi hozzáálláson

A későn elvetett kukorica esetében 80-90 százalékos terméskieséssel számolhatunk

Paraczky László

2017. augusztus 12., 19:32 >> 2017. augusztus 13., 20:58

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Hidrológiai szempontból akkor beszélhetünk aszályos évről, ha a vizsgált terület víztárolási mérlege negatív, tehát ha a területre folyó, illetve lehulló csapadék mennyisége kevesebb, mint az onnan elfolyó, illetve elpárolgó vízmennyiség. Az aszály, ami tulajdonképpen véletlenszerű jelenség, általában nagy hőséggel párosul. A mezőgazdasági haszonnövények ilyenkor a talaj mélyebb rétegéből szedik a vizet, feltéve, ha csapadékos volt a tél, és a földben van tartalék nedvesség. Az idei év – bár eddig nem nyilvánították hivatalosan aszályos évvé – minden bizonnyal a rekkenő hőségről és az alacsony hozamokról marad emlékezetes.

A májusi vetés végzetesnek bizonyult (Fotó: Paraczky László)

Siniša Jakovljev agronómus, az Újvidéki Földművelési és Konyhakertészeti Intézet munkatársa, az intézet közép-bácskai képviselője szerint már most úgy tűnik, az idei év nagyon hasonlít a 2014-es évhez, amikor kombájnok helyett az aszály aratta le a termést. Mint mondta, a rendkívül magas hőmérsékletek következményei ‒ bármennyi eső esik is a nyár folytatásában – a hozamokon már biztosan nem segít. Legalábbis 90 százalékban biztosan nem.
‒ Őszintén szólva mindannyiunkat meglepett ez a hosszan tartó forróság. Amikor ilyesmi történik, azonnal árad a panasz mindenkiből, elégedetlenek vagyunk, ahelyett, hogy elismernénk, az idén valamiben tévedtünk. Újra nem tartottuk be a megfelelő agrotechnikai követelményeket, magyarázatként pedig különböző kifogásokat hozunk fel. Mint szakemberek, már a téli mezőgazdasági előadásokon felhívtuk a termelők figyelmét arra, hogy a hó és a csapadék hiánya miatt az idén tavasszal sokkal nagyobb odafigyeléssel, szakértelemmel lássunk hozzá a talaj előkészítéséhez és a vetéshez. Elmondtuk, hogy itt, Közép-Bácskában az átlagos csapadékmennyiség 350–400 liter, ebből csak a vegetáció időszakában 250–270 literre van/lenne szükség a jó hozamok eléréséhez. Talán legegyszerűbben a 2014-es évhez hasonlítható az egész, amikor ugyancsak csapadékmentes telünk volt, a tavasz és a nyár azonban rengeteg esőt hozott, és ez valamelyest pótolta a hiányzó nedvességet, javított a hozamokon. Mindezt azonban hamar elfelejtettük, hiszen tavaly újra kedvező volt az időjárás, nagyon sok termelő rekordhozamot ért el, ami jó, ha ötévenként egyszer előfordul. Ami a kukoricát illeti, mi az intézetben a 70 centiméteres sortávolságon soha nem javasoljuk a 16-17 centiméternél sűrűbb vetést, ami 55–60 ezer növényt jelent, egyes külföldi vállalatok viszont 80–90 ezer növényt ajánlottak hektáronként. Fontos megjegyezni, hogy utóbbiak csak az ellenőrzött termelés, egészen pontosan az öntözés következtében hoznak rekordtermést, kivételt talán egy-egy szerencsésnek mondható év képez. Már többször is bebizonyosodott azonban, hogy nem a szerencsében kell bízni, hanem elsősorban az öntözőrendszerekben, másodsorban pedig a megfelelő agrotechnikai eljárásokban. Ez a két tényező döntő a jelen és a jövő mezőgazdaságát illetően – magyarázta az agronómus.
Mint mondta, a tavalyi jó hozamokon felbuzdulva a termelők figyelmen kívül hagyták a szakemberek véleményét, és mindenki úgy vetett, ahogyan és amikor neki megfelelt. A földet viszont nem lehet becsapni, az időjárást még kevésbé.
‒ Március végén volt egy időszak, amikor sokan elkezdtek vetni, szóját és kukoricát is. Utána viszont jött egy hosszabb hideghullám, amely miatt a termelők még április közepén sem mertek kimenni a földekre. Sokan megvárták a májusi ünnepeket és akkor vetették el a kukoricát, ami az idén sajnos végzetesnek bizonyul. A későn ültetett növény ugyanis már nem tudott rendesen kifejlődni a hőség beállta előtt, ennek következtében 80-90 százalékos terméskieséssel számolunk. A szakemberek, a mezőgazdasági technikusok sokéves tapasztalata, hogy az optimális vetési időszak a kukorica esetében április 10-e körül van. Ezt kellene tiszteletben tartani. Sok olyan termelőt ismerek, akik ekkor vetettek. Az ezt követő többnapos hideghullám csak megedzette a növényt – ez esetben a kukoricát –, és nem tett kárt a vetésben. Ezeken a parcellákon, melyek most is többfelé zöldülnek, lesz termés, bár a szokásosnál alacsonyabb hozam várható. A hozamokhoz némileg hozzásegített az is, hogy júniusban, vagyis a vegetációs időszak kezdetén, többfelé esett eső. Bár kevés, mindössze 10-20 liter csapadékról van szó, jól jött, mert megmentette a növényt a kiszáradástól – mondta Jakovljev.
A kérdésre, hogy véleménye szerint mennyire vagyunk a mezőgazdaságban felkészülve a klímaváltozásra, hogyan tervezhető a következő év, illetve egyáltalán tervezhető-e bármi is, az újvidéki intézet szakembere elmondta, tervezni csak rövid távon szabad, mert soha nem tudjuk, hogy milyen lesz a következő év.
‒ Csak egy példával igazolnám ezt az állítást. Az idén nagyon hosszú és hideg volt a tél, így már februárban úgy tűnt, hogy a búzával bevetett terület mintegy 40 százaléka kifagyott. Erre később rácáfolt az időjárás, és a rossz előjelzésekkel szemben a kenyérgabona viszonylag jól termett. A gond viszont az, amit mindannyian érzünk, vagyis, hogy az eddigi négy évszak helyett igazán már csak kettő maradt: a nyár és a tél. Nincs rendes tavasz, de ősz sem, a hideg télből egyből belemegyünk a nyárba, és ha nem reagálunk kellőképpen, vagyis nem óvjuk a felszíni vízkészletet, a téli csapadék hamar elpárolog a talajból. Márpedig ez a kukoricának ‒ amiből legtöbbet vetnek ebben a térségben ‒ nagyon fontos. A szükséges vízmennyiség mellett nem kevésbé fontos az sem, hogy a vetés optimális időben történjen, és ne legyenek sűrűk a sorok. Mindent összegezve, változtatni kell a régi, mondjuk úgy, évtizedekkel ezelőtti, „jól bevált” gyakorlaton. Az idei év is ezt igazolja – mondta végezetül az Újvidéki Földművelési és Konyhakertészeti Intézet munkatársa.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2017     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap