A Faktor Plus ügynökség a Nedeljnik belgrádi hetilap megrendelése mentén készített közvélemény-kutatásából kiderül, hogy a lakosság 69 százaléka támogatja Aleksandar Vučić köztársasági elnök kezdeményezését, hogy a politikai színtér szereplői kezdjenek párbeszédet a koszovói kérdés megoldásáról. A megkérdezettek 70 százaléka véli úgy, hogy a minden politikai és közéleti tényezőre kiterjedő dialógus nélkül nem lehet pontot tenni a koszovói kérdés végére, 16 százalékuk nem támogatja a kezdeményezést, 14 százalékuknak pedig az az állásfoglalása, hogy enélkül is ki lehet bogozni Koszovó gordiuszi csomóját.
A megkérdezettek 56 százaléka hiszi, hogy a majdani párbeszédben a politikai és a társadalmi színtér, az értelmiség többsége részt vesz, 29 százalékuk szerint csak kevesen fognak bekapcsolódni a dialógusba, 15 százalékuknak viszont nincs véleménye ezzel kapcsolatban.
Az ügynökségnek a következő kérdése az volt, hogy a megkérdezett szerint milyen kimenetele lesz a párbeszédnek: 32 százalékuk mondta azt, hogy a feleknek sikerül széles társadalmi konszenzust kialakítaniuk, 26 százalékuk nem hiszi, hogy az eltérő álláspontokat sikerül egymáshoz közelíteni, 28 százalékuk viszont úgy vélte, bár a felek feltehetőleg legalább deklaratívan közös nevezőre jutnak, ennek nem lesz eredménye Koszovóra nézve.
A megkérdezettek 56 százaléka hiszi, hogy Koszovó státusa lényegbeli kérdés Szerbia számára 18 százalékuk szerint a párbeszéd a politikai kommunikáció demokratikus formája, és 20 százalékuk mondta azt, hogy mivel Koszovó hosszú távon határozhatja meg Szerbia és a régió jövőjét, ezért ennek a problémának a megoldása az elvégzendő feladatok egyik legfontosabbika.
Azzal kapcsolatban, hogy mi szól a párbeszéd ellen, a megkérdezettek 44 százaléka azt válaszolta, hogy a politikai színtér szereplői annyira különböző álláspontra helyezkednek, hogy képtelenek bármilyen komoly kérdésről érdemben párbeszédet folytatni. 19 százalékuk szerint a koszovói kérdést már megoldották, így semmi szükség a párbeszédre, 12 százalékuk szerint pedig a hatalomnak önállóan kell döntenie. A megkérdezettek 25 százaléka mondta azt, hogy mivel a szerb alkotmány már definiálta Koszovó státusát, semmi szükség a párbeszédre. A felmérés során 1200 polgárt kérdeztek meg az ügynökség munkatársai.
A szerb államfő három héttel ezelőtt a Blic napilapban megjelent szerzői szövegében kezdeményezett párbeszédet a koszovói kérdés megoldása érdekében. Értékelése szerint olyan témáról van szó, amelynek okán indokolt félretenni a politikai ellentéteket. Vučić nem nyilatkozott arról, hogy véletlen egybeesés-e, hogy éppen akkor kezdeményezett párbeszédet, amikor egyre közelebb kerültünk a határidőhöz, amelynek lejárta előtt módosítani kell az ország alaptörvényét. Az Aleksandar Vučić vezette Szerb Haladó Párt kormánykoalíciós partnerei egytől egyig támogatták a párbeszéd ötletét, legalábbis azok a pártok, amelyeknek képviselői nyilatkoztak a témában. Az ellenzék véleménye megoszlott. Míg több pártvezető is eleget tett Vučić felhívásának és írásban juttatta el az államfőnek, illetve a szerb kormánynak megoldási javaslatait, addig mások feleslegesnek tartották a párbeszédet, illetve rámutattak: azoknak a feladata megoldani a koszovói kérdést, akik az államvezetési struktúrák részét képezik.
|
Az SZHP továbbra is éllovas A szóban forgó közvélemény-kutatásban a politikai pártok népszerűségére is kitértek. Kiderült, hogy ha a megkérdezettek véleménye hűen tükrözi a közhangulatot, a parlamenti választásokon pillanatnyilag csupán négy párt lépné át a választási küszöböt. A megkérdezettek 52,1 százaléka a Szerb Haladó Pártot támogatja, 9,7 százalékuk a Szerbiai Szocialista Pártra szavazna, 7,9 százalékuk a Demokrata Pártra, 7 százalékuk pedig a Saša Janković volt ombudsman vezette Szabad Polgárok Mozgalma szervezetre. A szerb Radikális Párt támogatottsága 4 százalék, a Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártjáé 3,1 százalék, az Elég volt! mozgalomé 2,9 százalék, a Dverire pedig a megkérdezettek 2,8 százaléka szavazna. Ha most tartanák a köztársasági parlamenti választásokat, a megkérdezettek 40 százaléka biztosan az urnák elé járulna, 40 százalékuk nem menne el szavazni, 20 százalékuk pedig nem tudja, hogy élne-e a szavazati jogával. |
