Hét pontban fogalmazta meg Horvátországgal és az Európai Unióval szembeni követeléseit Szerbia, Montenegró, Macedónia és Bosznia-Hercegovina az országok kereskedelmi minisztereinek szarajevói találkozóján. A találkozót azt követően hívták össze, hogy Horvátország az úgynevezett harmadik országokkal szemben kibővítette a listáját azoknak a behozatali gyümölcsöknek és zöldségféléknek, amelyeknek a minőségét kötelező jelleggel ellenőrzik az országhatáron, valamint huszonkétszeresére növelte a behozatali illetéket ezekre a termékekre.
Horvátország egyes behozatali gyümölcs- és zöldségféle esetében huszonkétszeresére növelte a vámköltséget (Ótos András felvétele)
A régió országainak miniszterei nem állnak el attól, hogy Horvátország diszkriminatív intézkedéseket foganatosított, amelyek szemben állnak a Kereskedelmi Világszervezet alapelveivel és szabályaival. A horvát intézkedések aláássák a régió országainak gazdasági érdekeit – értékelték a miniszterek.
A kereskedelmi tárcavezetők közös, hétpontos nyilatkozatukban felszólítják Horvátországot, hogy haladéktalanul helyezze hatályon kívül az intézkedést, amelynek mentén hátrányosan megkülönbözteti a harmadik országokból érkező árut. A felügyelőségi vizsgálat ára legyen arányos a valós árakkal, illetve az európai uniós árakkal. A harmadik pontban a miniszterek találkozót sürgetnek a horvát kormány képviselőivel, a negyedikben pedig arra kérik az Európai Bizottságot, hogy közvetítsen a vita megoldásában.
Montenegró és Macedónia a Kereskedelmi Világszervezet tagjaként vizsgálat indítását kezdeményezi a szóban forgó nemzetközi szervezet szerveinél – olvasható a nyilatkozatban. A hatodik pontban a felek nyitva hagyják annak lehetőségét, hogy a probléma megoldásáig saját belátásuk szerint foganatosítanak intézkedéseket, a hetedikben pedig követelik, hogy az áru szabadon áramolhasson a régióban.
Rasim Ljajić, Szerbia kereskedelmi, idegenforgalmi és távközlési minisztere megismételte, hogy a horvát intézkedés populista, és a protekcionizmus elemei fedezhetők fel benne. Semmi nem tette indokolttá ezeknek a lépéseknek a megtételét – emelte ki Ljajić.
– Az utóbbi három hétben a horvát fél három különféle módon próbálta megindokolni, hogy miért foganatosította ezeket az intézkedéseket. Először az illetékesek azt mondták, hogy nem vezettek be új szabályokat, csupán az európai uniós árakhoz igazították a horvát árakat. Persze tényekkel bizonyítottuk, hogy ez nem igaz. Németországban 22 euró ugyanez az illeték, pedig a szóban forgó ország ilyen szempontból a legdrágább. Franciaországban, Olaszországban, Litvániában és Szlovéniában ugyanez az illeték 17,5 eurót tesz ki, Bulgáriában 17-et, Nagy-Britanniában pedig 41 eurót. Nemcsak arról van szó, hogy az illetéket minden magyarázat nélkül a huszonkétszeresére, 270 euróra növelték, hanem arról, hogy ezt az illetéket nem tehergépkocsiként, hanem gyümölcsfajtaként kell fizetni. Így ha egy tehergépkocsiban például háromfajta gyümölcsöt szállítanak, akkor a 270 eurót háromszor kell kifizetni. Miután rámutattunk ezekre a dolgokra, a horvátok közölték, hogy fogyasztóik védelme okán szigorították a behozatali szabályokat. A józan észt mégis a harmadik magyarázat sérti a leginkább: kifejtették, hogy az új szabályok nemcsak a régió, hanem a világ összesen 168 országát érintik. Nem kívánunk kereskedelmi háborút indítani, mi csupán az érdekeinket védjük, de ha Horvátország nem módosítja a döntését, kénytelenek leszünk ellenintézkedéseket foganatosítani – nyilatkozta Ljajić.
A szerb kereskedelmi miniszter szerint arra is érdemes kitérni, hogy a horvát intézkedésekhez hasonlóak biztosan nem mozdítják előre a kapcsolatokat a régióban, és nem járulnak hozzá az egységes regionális piac kialakításához. Ljajić a folytatásban megerősítette, hogy múlt hét óta a Horvátországból érkező élelmiszeripari termékeket szigorúbban ellenőrzik a szerb országhatáron, azzal a különbséggel, hogy nem növelték a zöldség-gyümölcs minőségi felülvizsgálatnak, valamint az állategészségügyi felülvizsgálatnak a díját. A szerbiai intézkedések összhangban vannak a Stabilizációs és Társulási Megállapodással – szögezte le a miniszter.
A horvát intézkedések hallatán nem csupán a politikum hördült fel. Marko Čadež, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke arra mutatott rá, hogy ezek az intézkedések a horvát gazdaságra és a horvát vállalatokra nézve is károsak. Mint korábban kifejtette, ha valaki valaminek az árát huszonkétszeresére emeli, akkor semmiféleképpen nem árkorrekcióról, hanem valami egészen másról van szó. Az SZGK elnöke azt is elmondta, hogy kapcsolatba lépett a Horvátországi Gazdasági Kamara elnökével, aki maradéktalanul egyetért a rendelkezések káros hatásával.
A Szerbiai Gazdasági Kamara kimutatása szerint 2016-ban Szerbia 116 millió euró értékben szállított árut Horvátországba és 79 millió euró értékben importált árut a szomszédos államból. Szerbia elsősorban étolajat, fagyasztott gyümölcsöt és zöldségfélét, jövedéki adóval terhelt árut, dohányipari termékeket és szeszesitalt szállít Horvátországba.
