Jóllehet még június végén begyűjtötte a Jovan Batut Szerbiai Közegészségügyi Intézet a mintákat, csak a napokban hozták nyilvánosságra, hogy Vajdaságban Pancsova, Újvidék-környéke és Nagybecskerek mellett Szőregen és Szeghegyen is találtak nyugat-nílusi láz vírusával fertőzött szúnyogokat.
Szeghegyen pénteken az emberek a médiában megjelenteket kommentálták a közkútnál.
Jovan Kustulić azt mondta, ő nem fél a fertőzéstől, de azt felettébb furcsának találja, hogy az önkormányzat semmilyen értesítést, semmilyen utasítást nem adott ki. Legalább annyit elvárna, hogy hivatalos szervek értesítsék a lakosságot arról, hogy mi történik a településükön.
Mileva Djuričić unokájával jött vízért a falu központjába. Az asszony felháborodva mutogatta a kislány karját.
– Nézzék meg, összecsipkedték a szúnyogok, persze, hogy félünk a fertőzéstől. Bekentem a kis unokám kezét alkohollal, attól elmúlik a duzzanat, de egyszerűen nem lehet a szúnyogoktól megmaradni. Van szúnyogháló az ablakokon, az ajtókon, ennek ellenére bejönnek a rovarok. Alkonyatkor meg egyszerűen nem lehet kint tartózkodni, annyi a szúnyog – dőlt a panasz az asszonyból.
A szeghegyi helyi közösség elnöke elmondta, hozzájuk nem érkezett semmilyen hivatalos értesítés arról, hogy településükön vannak-e fertőzött szúnyogok.
Hallagató Imre, a kishegyesi önkormányzat környezetvédelmi osztályvezetője ugyanezt mondta el. A községi vezetés sem kapott semmilyen értesítést a Jovan Batut Szerbiai Közegészségügyi Intézettől.
– Hivatalos értesítést nem kaptunk. Megmondom őszintén, én is a sajtóból értesültem erről, hogy nyugat-nílusi láz vírusával fertőzött lárvákat mutattak ki az intézet vizsgálatai folyamán Szeghegy településen. Ez a vizsgálat, úgy tudom, júniusban volt, és csak most hozták nyilvánosságra az eredményeket. Több mint egy hónap eltelt a szúnyogok megtalálásától az eredmény nyilvánosságra hozásáig. Véleményem szerint, ha itt valamilyen intézkedést kellett volna tenni, akkor meggyőződésem, hogy a Batut Intézet ezt felelősséggel megtette volna. Amennyiben kapunk valamilyen utasítást, akkor annak maximálisan eleget fogunk tenni – mondta a környezetvédelmi osztályvezető.
Szerbiában először 2012-ben regisztráltak nyugat-nílusi lázzal fertőzött személyt. Az elmúlt 5 évben összesen 524 ember betegedett meg és 58-an haltak bele a fertőzés okozta szövődményekbe. Ha valakit megcsíp egy fertőzött szúnyog, attól még nem feltétlenül betegszik meg. Általában a krónikus betegségben szenvedők, valamint az idősebb korosztály körében lesz komolyabb lefolyású a fertőzés, illetve végződhet akár halállal is. A betegség lappangási ideje 2–14 nap. Tünetei hasonlóak a megfázáséhoz: fej- és torokfájás, izomfájdalom, magas láz, fáradékonyság. Szerbiában kivétel nélkül idős és gyenge immunrendszerrel rendelkező emberek haltak bele a fertőzésbe.
A Jovan Batut Szerbiai Közegészségügyi Intézet szakemberei szerint idén sokkal korábban megjelentek a fertőzött szúnyogok, mint az előző években. Július helyett a nagy hőség miatt már júniusban.
A betegség nem terjed emberről emberre. A legnagyobb vírushordozók a madarak. Ha egy fertőzött szúnyog megcsíp egy madarat, majd ezt követően egy egészséges szúnyog is megcsípi, az utóbbi is fertőzötté válik.
Az orvosok azt javasolják, hogy szúnyogriasztó permettel védekezzen a lakosság a szúnyogcsípések ellen, alkonyatkor pedig kerüljék a tavak, folyók és más állóvizek, mocsarak környékét.
A nyugat-nílusi láz terjedését követő európai központ adatai szerint idén Szerbia mellett Görögországban és Izraelben regisztrálták a betegséget.
