,,Hallottátok-e hírét…” címmel szerdán rendezvénysorozat kezdődött Belgrádban, a Néprajzi Múzeumban, amely során egészen augusztus 20-áig a vajdasági magyar kultúrába nyerhetnek betekintést az érdeklődők.Az alábbiakban dr. Silling Léda néprajzkutató gondolatait osztjuk meg olvasóinkkal:
Kiállításunk elsődleges célja: bemutatni azokat az értékeket, melyek egyediek, magyarok, s valamiféle módon meghatároznak minket, vajdasági magyarokat.
A Szemelvények a vajdasági magyar kultúrából címet viselő kiállításunk távlati célja, hogy kézen fogjuk a kedves nézelődőt, érdeklődőt, és körbevezessük a mi közös történelmünkön, hogy látható és rejtőzködő vajdasági kincseink, értékeink bemutatásával felhívjuk a figyelmét minderre. Népi kultúránk sokszínűségét egy-egy különleges értékkel tárjuk a nagyközönség elé.
Népi építészet
A Vajdaság népi építészetét leginkább a helyben talált alapanyag, azaz a föld határozta meg. A vert falú, majd a vályogtéglából épült házak még ma is sok településen megtalálhatóak. A fűrészelt fa, majd az égetett tégla megjelenése sokat változtatott a falusi házakon. Különlegesen szép példányait emeltük most ki a népi építészetnek: ezek a Tisza mente napsugaras oromzatú házai.
A vajdasági Tisza mentének falusi képéhez hozzátartozik a napsugaras oromzattal díszített ház. Az itteni példák létrejöttében több komponens együttes hatása kapott szerepet. Mindenképpen meghatározó tényező ebben Szeged városa. A Tisza mente népének kapcsolata Szegeddel vitathatatlan, hacsak a szegedi paprikatermelő nagytájra vagy a dohánytermelő kultúrára gondolunk, és a termelt növénykultúrák földigénye miatti kirajzásra. A városban látott mintát, példát magukkal hozták a délebbre települtek. A Tiszán úsztatott fa és az első fűrészmalmok megjelenése hatott a napsugaras oromzatú házak nagyarányú elterjedésére ezen a vidéken.
Még ma is láthatunk ilyen oromzatokat a következő településeken: Ada, Királyhalom, Bajsa, Csantavér, Gyála, Horgos, Szerbkeresztúr, Hegyes, Martonos, Mohol, Nagyfény, Oroszlámos, Szabadka, Szaján, Bácsgyulafalva, Topolya, Törökkanizsa, Zenta. Ezek közül választottuk ki a kiállításhoz a legszebbek fényképeit.
A vajdasági népi építészet bemutatását szolgáló tájházak közül most az alföldi pannon típusú házakban bemutatott gyűjteményekre mutatunk rá. A legjelentősebb ilyen a topolyai tájház, amely műemlék épület. Háromosztatú, nyeregtetős nádfedeles házban kapott helyet a doroszlói lakáskultúra bemutatása. A harmadik kiemelt jelentőségű népi épületben elhelyezett gyűjtemény a temerini.
A polgári kultúra jelenléte a kiállításon belül igencsak indokolt, éppen a népi építészet és az arra gyakorolt hatása kapcsán. A szecessziós épületek egyes elemei a falusi házakon is megfigyelhetőek, még ha kis késéssel is jutottak el odáig.
A szecessziós épületek közül csak a legjelentősebbeket emeltük ki. Ezek a szabadkai zsinagóga, a szabadkai Raichle-palota és a városháza, a palicsi park épületei, a zentai tűzoltólaktanya. Ezek az építészetileg kimagasló alkotások mind mintául szolgáltak a környék településeinek, falvainak módosabb rétegei számára, hogy házaikat mi módon díszíthetik.
Lakáskultúra
A tájházak berendezése elvezet minket a Vajdaság magyar településeinek lakáskultúrájához. Két jól elkülöníthető csoportja van a Vajdaságban található festett bútoroknak. Az egyik csoportba tartoznak azok a darabok, amelyek máshonnan kerültek ide: a ládák, amelyeket a betelepítések során magukkal hozott a lakosság, és amelyeket a vásárokban vettek a kereskedőktől. A másik csoportját a bútoroknak azok a darabok képezik, amelyeket már itt készítettek el a korábbiak nyomán a helyi új igényeknek megfelelően.
A mai Vajdaság területén kialakított magyar tájházak azt a lakáskultúrát mutatják be, amelynek már az itt készített bútordarabok váltak a részeivé.
A tájházakban a népi építészet, a lakáskultúra és egy-egy szokás eszközkészlete is bemutatható. Több esetben a hozzá kapcsolódó textíliákat és tárgyegyütteseket is láthatjuk.
A kupuszinai festett bútorból itt a világoskék alapszínűt mutatjuk be.
Táplálkozás
Az életmód jelentős részét alkotó népi táplálkozás a vajdasági magyar táplálkozáskultúrában színes képet mutat, hiszen sokat formálódott ezen a nemzetiségileg és felekezetileg vegyes lakosságú vidéken. Konyhája magán hordozza a magyar jellegzetességek, alapízek mellett a szerbek, a sokácok, a németek, a horvátok, illetve más nemzetiségek ízvilágának jegyeit is.
A kiállítás keretében olyan különlegességeket mutatunk meg, melyek valamiképpen meghatározó részei az itteni táplálkozáskultúrának.
A vidék földrajzi adottságai nagymértékben hatnak a termelési tájakra. Éppen ez az a tényező, amely a kisebb földrajzi egységek esetében különleges táplálékok termesztését, készítését teszi lehetővé.
A horgosi és martonosi paprika termesztésének története ismét Szeged városához kapcsolódik. Ezek az észak-bácskai települések a szegedi nagytáj vonzáskörzetéhez tartoznak, kultúrájuk éppen ezért sok mindenben hasonlít ahhoz. Őrölt paprikájuk országszerte híres.
Népi vallásosság
A vajdasági magyarság szorosan kötődik vallásához, vallási hagyományaihoz. A római katolikus magyarok vannak a legtöbben, akiknek jelentős része évente elzarándokol valamely kegyhelyhez az ottani búcsúra. Doroszló, Szabadka, Tekia Szűzanya-kegyhelyei vallásuk megélésének évszázados múltú hagyományai, míg a Verseci-hegyen álló Szent Kereszt-kápolna a dél-bánáti katolikusok tisztelt zarándokhelye. A zarándoklatokon gyónnak, áldoznak, szenteltvizet vesznek a csodaforrás kútjából, hogy az otthon maradottaknak is vihessenek egészségbiztosítás céljából.
Az egész tartomány területén láthatóak a megőrzött vagy újonnan emelt szabadtéri szakrális emlékeink – út menti keresztek, Szentháromság-oszlopok, képoszlopok, kápolnák, más vallási építmények –, mint népi vallásosságunk, jámborságunk megszentelt jelei.
Vallásos nagy ünnepeink mindegyikét megüljük: karácsonykor fenyőfát díszítünk angyalkákkal, pattogatott kukoricából fűzött girlandokkal, és a falut járva még hangos énekszóval is köszöntjük a kis Jézus születését néhány településünkön. Húsvétkor részt veszünk a feltámadási körmenetben, reggel megszenteltetjük a főtt sonkát, kolbászt, a kalácsot, a bort, hétfőn hajnalban pedig meglocsoljuk a lányokat, asszonyokat. Pünkösdre házunkat, kapunkat bodza-, illetve nyárfaággal, virággal díszítjük.
A kisebb számú protestáns magyarok a maguk templomaiban élik vallási életük szép ünnepeit.
Népszokások
A vajdasági magyarok jellegzetes szokásaiból ki kell emelnünk a lakodalmat, amelyben több népszokás együttesen jelentkezik, az emberi élet több szegmensét is érintve. Itt mutatkozik meg a tánchagyomány – a ropogós, a friss csárdás, néha a tüsköm- és a csirajtánc, a népzenei örökség, a híres tamburazene, avagy a fúvós zenekari hagyomány, a még itt-ott (Kupuszinán, Doroszlón, Gomboson) meglévő népviselet elemei. Ezenkívül a gasztronómiánk több jellegzetessége is jelen van itt, hiszen a lakodalmi ebéd, vacsora kínálja a legfinomabb leveseket csigatésztával vagy finommetélttel, a birkapörköltet, a pecsenyéket, a szármát, a különleges tortákat, a grillázsból készült süteményeket, kalácsokat, a kupuszinai mákos rétest stb.
Szép őszi hagyománya több településnek a szüreti bál, szüreti mulatság. Ilyenkor már az új bor is az asztalra kerül, avagy még csak rámpásízűen, de akkor is finoman. Sok helyen tartanak az őszi-téli időben almabált, perecbált, batyubált. Italaink közül híresek a szerémségi borok, a nők körében különösképpen népszerű ürmös (bermet), a Verseci-hegy lankáin termett fehérboraink, valamint a bácsfeketehegyi meggypálinka és az egész vidéken készített többféle gyümölcspárlat.
A disznóvágás is a gasztronómiához köthető jó szokás, hiszen nemcsak a disznótoros sült kolbász és hurka jelenti a finomságot, hanem a télirevaló biztosítása, a húsvétra készített sonka, közötte például a messze földön híres militicsi kulen is.
@keretbe = A kiállított plakátok listája:
Az aracsi pusztatemplom
A bácsi királyi és érseki lovagvár
A péterváradi vár
A zimonyi Hunyadi-torony
A zentai tűzoltólaktanya
Szabadkai szecesszió
Palicsi szecesszió
A Ferenc-csatorna
Verseci értékeink
Napsugaras díszítésű deszkaoromzatok
A doroszlói szüreti bál
A doroszlói viselet
A vajdasági magyar tamburazene
Al-dunai székely szellemi kulturális tájegység
Kupuszinai szellemi kulturális tér
Szabadtéri szakrális emlékeink
Karácsonyi angyalkák és báránykák a XX. század második feléből
A vajdasági csigatészta-készítési gyakorlat
A doroszlói, a temerini és a topolyai tájház
A doroszlói szentkút
Kegyhelyeink (a verseci Szent Kereszt-kápolna, a tekiai kegyhely, a szabadkai szentkút)
Karlócai béke
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utolsó győztes csatája Kishegyesnél
A győzedelmes zentai csata (1697. szeptember 11.)
A szabadkai gimnázium, Kosztolányi Dezső
Szabad királyi városaink
Élelmiszerek (vajalja, temesközi birkapörkölt, horgosi és martonosi paprika)
Szerémségi kincseink
