A VASÁRNAPI FEKETE MELLÉ

Három kép

Csordás Árpád

2017. augusztus 6., 08:00

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Az első: Nehéz megmondani, hogy az összeg kicsi-e vagy nagy. Ahogy vesszük. Újvidék város ugyanis közzétette, hogy valamivel több, mint félmillió eurót fordít a városi sportközpont (SPENS) felújítására. Ha az elengedhetetlenül szükséges javításokat vesszük figyelembe, a félmillió kevés. Ha pedig azt boncolgatjuk, hogy mire tervezik költeni – öltözők, uszoda, folyosók és hasonló apróságok –, talán sok is. Ha azt vesszük, hogy egyes felmérések szerint Szerbia ugyanennyi szubvenciót fizet munkahelyenként a kragujevaci autógyár olasz üzemeltetőinek, megint csak kevés. És lehetne ezt, így felváltva, még sorolni egy darabig, de semmire sem mennénk vele. Egy biztos, az egész hírben az volt a leghamisabb, hogy a felújítás után a SPENS továbbra is a város büszkesége marad. Volt, de – sajnálattal mondható – már régen nem az. Rettenetesen elavult csarnok, számos üres üzlethelyiséggel. Egyes folyosói szellemvárosra emlékeztetnek. S ezen a félmilliós felújítás semmit sem változtathat.

A második: Július 29-én volt 9 esztendeje, hogy 60. évében elhunyt Mate Parlov, Jugoszlávia legjobb és legsikeresebb, olimpiai és világbajnok ökölvívója. Az érdekes és tartalmas életút és pályafutás megihlette a Rade Šerbedžija által alapított és Brionin működő Ulysses Színházat. Mate Parlov címmel, az egész régió művészeit felsorakoztatva készítettek darabot, amelyben a címszerepet Slavko Štimac kapta. Már-már bejelentették az ősbemutatót, amikor az öklöző özvegyének ügyvédei letiltatták a név használatát. A darab maradt, és mivel nem életrajzi műről van szó, más címmel adják elő. Itt a legérdekesebb a letiltás oka. A nevet az özvegy a közzétett megfogalmazás szerint ugyanis csak sport-, művészeti és egyéb célokra lenne hajlandó engedélyezni. Milyen sportcélokra? A pulai sportcsarnok már Parlov nevét viseli. Milyen művészeti célokra? Egy színdarab nem művészet? Milyen egyéb? Kapásból éppenséggel semmi nem jut eszembe.

A harmadik: Ivan Gvozdenović bori születésű válogatott labdarúgó volt. Egy vb-selejtezőn lépett fel Szlovénia ellen, nem sok, de az is válogatottság. A C. zvezdában vált ismertté, játszott Belgiumban, öt meccs erejéig a Vojvodinában is, majd Albániába szerződött. Előbb játékosként, majd ott maradt edzőnek. Fél hónapja egy ottani lapnak nyilatkozott, a napokban a szerb sajtó ezt átvette. Na most, vagy az albánok másították meg Ivan szavait, vagy a belgrádi fordítás nem a legprecízebb. Ilyesmi manapság nem meglepetés, hisz a szenzáció miatt nem illik a tényekhez ragaszkodni. A belgrádi fordítás szerint Gvozdenović szégyelli magát a szurkolók miatt, akik berohantak a pályára a megszakított Szerbia–Albánia meccsen, és azt nyilatkozta, hogy nem utasítaná vissza, ha Koszovóból érkezne edzőimunka-ajánlata. Most megrohanták a kérdésekkel, és nem győz magyarázkodni. Állítja, nem úgy mondta. Mellesleg nem ő lenne az egyetlen, aki szégyellte magát, és mint profi miért ne dolgozhatna Koszovóban? Végtére mindegy. Hiába magyarázkodik, ha nem ért a politikához.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége