Három orosz magánszemély és három vállalat ellen rendelt el szankciókat pénteken az Európai Unió a Krím félszigetre került gázturbinák ügyében, az Ukrajna területi épségének megsértése miatt foganatosított korlátozások így már 153 természetes és 40 jogi személyt érintenek. Az orosz külügyminisztérium szerint Moszkva fenntartja a jogot magának arra, hogy válaszul megtorló intézkedéseket tegyen.
Az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács sajtószolgálata arról számolt be, hogy a büntetőintézkedések keretében zárolták az érintettek vagyonát az EU-ban, a természetes személyek ellen pedig beutazási korlátozást is elrendeltek.
Mint a közleményben írták, a Siemens német gépgyártó eredetileg oroszországi felhasználásra adta el a négy turbinát, ezeket azonban később a nemzetközi jogilag Ukrajnához tartozó, de Moszkva által annektált Krímre szállították.
Az Európai Unió szankciókkal sújtotta azt a vállalatot, amely a Siemens szállítási szerződéseit is megsértve a fekete-tengeri félszigetre szállította az általa megvásárolt gázturbinákat, továbbá a Szevasztopolban és Szimferopolban lévő berendezéseket jelenleg tulajdonló és működtető két céget.
Az EU közlönye szerint a természetes személyek között van Andrej Cserezov orosz energiaügyi miniszterhelyettes és az egyik érintett vállalat igazgatója is.
Diplomáciai források szerint az eredeti német javaslat egy negyedik magánszemély nevét is tartalmazta, őt azonban Olaszország tiltakozása miatt végül levették a listáról. Szankciók elfogadásához teljes egyhangúságra van szükség az EU huszonnyolc tagállama között.
A tanács hangsúlyozta: az erőművek célja a Krím független energiaellátásának megteremtése, és ezáltal a félsziget elszakításának támogatása.
Moszkva fenntartja a jogot magának arra, hogy megtorló intézkedéseket tegyen válaszul az újabb uniós szankciókra, ugyanakkor továbbra is érdekelt a gazdasági együttműködés fenntartásában és fejlesztésében az Európai Unióval - jelentette be az orosz külügyminisztérium. A közlés szerint a döntésért való felelősség, a többi között az Oroszországban működő Siemensre, illetve más német és európai vállalatokra eső esetleges költségek, teljességgel az uniót valamint a német kormányt terhelik.
A legutóbb márciusban meghosszabbított szankciós listán szerepel Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes és két védelmiminiszter-helyettes is.
Az Európai Unió 2014-ben rendelte el ezeket a büntetőintézkedéseket orosz, valamint oroszbarát ukrán személyek ellen Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi épségének aláásása miatt.
Nem ebbe a szankciócsoportba tartoznak az Oroszországgal szemben érvényesített, egyes szektorokra - egyebek közt az olajiparra - célzott gazdasági korlátozások, amelyeknek a hatályát ugyancsak nemrég meghosszabbították.
