A NATO-ban vannak ugyan kicsi és nagy tagországok, ám az Egyesült Államoknak nincsenek kis vagy nagy szövetségesei, minden szövetséges ország egyformán fontos számára - jelentette ki Mike Pence amerikai alelnök szerdán Podgoricában, ahol a nyugat-balkáni ország vezetőivel tárgyal.
Mike Pence amerikai alelnök (Fotó: Beta)
Montenegró júniusban vált az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének teljes jogú tagjává, amit az amerikai alelnök történelmi eseménynek nevezett, hiszen a kis Adria-parti állam alig tíz évvel korábban vált függetlenné.
Mike Pence úgy fogalmazott: a montenegrói látogatása egyértelmű bizonyítéka a két ország szövetségének, amelyet a NATO-n keresztül tovább erősítettek, és Washington értékeli azokat a lépéseket, amelyekkel Podgorica hozzájárul a nyugati katonai szövetség sikeréhez. A szerdai nyugat-balkáni csúcson várakozásai szerint szóba kerül, hogyan lehetne tovább erősíteni az együttműködést a két ország, illetve a térség államai között.
Dusko Markovic montenegrói miniszterelnök a Mike Pence-szel folytatott kétoldalú megbeszélést követő sajtótájékoztatón kiemelte: Podgorica a sorsát azokhoz az értékekhez kötötte, amelyeket a NATO képvisel és véd, az Egyesült Államokkal fenntartott stratégiai partnerség pedig éppen a NATO-tagságban teljesedett ki.
A montenegrói kormányfő hozzátette: nyílt és konkrét elképzelések ismertetését várja a nyugat-balkáni országok és az amerikai alelnök szerdai csúcstalálkozóján, amelyen várhatóan gazdasági kérdésekről is szó lesz.
Mike Pence kedd este érkezett meg Podgoricába, ahol együtt vacsorázott a montenegrói vezető politikusokkal. A podgoricai kormány a Twitteren tette közzé, hogy a vacsorán az amerikai alelnök kijelentette: az a bátorság, amelyet Montenegró az orosz nyomás ellenére az utóbbi időben tanúsított, lelkesedéssel töltheti el a világot. (Moszkva rosszallta Montenegró NATO-csatlakozását. A tavaly októberi motnenegrói parlamenti választáson tervezett puccskísérletben a feltételezések szerint két orosz állampolgár is részt vett, a végső cél pedig az lett volna, hogy oroszbarát pártokat juttassanak hatalomra Montenegróban, és így leállítsák az ország euroatlanti integrációját. Moszkva tagadta, hogy bármi köze lenne a meghiúsult kísérlethez. Az orosz fél korábban azt is rosszallóan fogadta, hogy Podgorica csatlakozott az Oroszország elleni európai uniós szankciókhoz.)
Az amerikai alelnök szerdán Dusko Markovic montenegrói, Zoran Zaev macedón, Ana Brnabic szerb, Andrej Plenkovic horvát, Edi Rama albán és Denis Zvizdic boszniai miniszterelnökkel, valamint Hashim Thaci koszovói államfővel találkozik.
A politikusok az úgynevezett adriai alapokmányt aláíró országok csúcstalálkozóján ülnek össze. A dokumentumot 2003-ban írta alá Albánia, Macedónia és Horvátország az Egyesült Államokkal, majd 2008-ban Montenegró és Bosznia-Hercegovina is csatlakozott a szövetséghez. Szerbia, Szlovénia és Koszovó megfigyelőként társult a többi balkáni országhoz. Az együttműködés célja, hogy támogassa a NATO-csatlakozásra vágyó országokat. Albánia és Horvátország 2009-ben, Montenegró pedig az idén csatlakozott a NATO-hoz. Szerbia viszont azért kért csak megfigyelői státust, mert nem kívánja feladni katonai semlegességét.
Az idei találkozónak Montenegró ad otthont, ám Macedónia a megállapodás soros elnökeként szintén házigazdai feladatokat lát el. Az alapokmány 36 pontban foglalja össze a partnerség sarokköveit, a demokratikus reformok keretszabályait, az emberi jogok és a regionális biztonság védelmét, valamint az amerikai-adriai kapcsolatok irányelveit.
