A roma holokausztnak nemcsak áldozatai voltak, hanem hősei is, és a mi feladatunk megemlékezni és beszélni róluk, hogy minél többen tudjanak helytállásukról – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdán az MTI-nek.
Balog Zoltán (középen) nyilatkozatában kitért a Tusványoson elhangzott, a cigánysággal kapcsolatos megjegyzésére is (Fotó: MTI)
A miniszter felidézte: az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban a romák 1944. május 16-án fellázadtak az őket fogva tartó SS-katonák ellen.
Balog Zoltán rámutatott: a múlt megismerése és a vele való szembenézés nemcsak azért fontos, hogy „elismerjük a felelősséget és a bűnt”, hanem azért is, hogy a „jövő felé tudjunk fordulni”.
Kiemelte: a romák úgy tekinthetnek közösségükre és történetükre, mint amelyben voltak ellenállók, voltak hősök. Ez pedig segíthet, hogy akik áldozatok voltak, ne maradjanak áldozati szerepben a jövőben is. Hozzátette: Magyarország büszke lehet nemcsak a holokauszt, de az 1956-os forradalom roma hőseire és a romániai magyar cigányokra is, akik 1989-ben Marosvásárhelyen kiálltak a magyarság mellett.
Balog Zoltán kitért arra: Magyarországon nagyon értékes cigány kultúra létezett, létezik, és reményei szerint a jövőben is inkább erősödni fog, mint gyengülni. A többségi társadalom feladata pedig az, hogy megismerje ezt a kultúrát, és elfogadja a saját kultúrája részeként. Mint mondta, a kormány az elmúlt időszakban több, a roma holokauszttal foglalkozó kutatás, művészeti alkotás létrejöttét támogatta. Kiemelte Bársony János és Daróczi Ágnes Kali Trash – A romák sorsa a holokauszt idején Magyarországon címmel megjelent munkáját, a Nemzeti Színházban bemutatott 371 csillag című előadást és a roma holokauszt áldozatainak emlékművét.
Rámutatott: fontos a múlt feltárása, fontosak a tárgyi emlékek. Ezt a munkát el kell végezni, és azután a jövő felé kell fordulni, kimondva, hogy a jelen és a jövő sem mentes a nehézségektől. Őszintén kell beszélni arról, hogy nemcsak lehetőségek, hanem terhek és konfliktusok is vannak.
Balog Zoltán kitért a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban a határon túli magyar ajkú romákról mondott szavaira is. Elmondása szerint egy ifjúságkutatásról beszélt, amely nem tért ki a határon túli magyar ajkú cigányokra. Valóban eldöntendő kérdés, hogy az ő sorsuk kinek a felelőssége. Elsősorban a román államé, hiszen Románia területén élnek, ugyanakkor a romániai magyar közösségnek és a magyar kormánynak is el kell döntenie, hogyan segíti őket – mondta a miniszter. Hozzátette: a probléma összetett: egyrészt igaz, hogy számos magyar közösségben a magyar iskolába már csak romák járnak, a magyar családok nem íratják be ezekbe az iskolákba gyermeküket, másrészt van, ahol pont azért lehet fönntartani a magyar iskolát, mert a magyar ajkú cigányok oda jelentkeznek.
A döntést, amelyet Magyarországon a magyarországi romákról meghoztunk, meg kell hozni az elszakított nemzetrészek tekintetében is, és „akkor erőforrás lehet az, ami ma még nem az” – mondta a miniszter.
Balog Zoltán hangsúlyozta: „Magyarország elmondhatja, hogy mi emeltük európai szintre a roma ügyet, hiszen 2011-ben a mi elnökségünk fogadtatta el az európai roma keretstratégiát”. Emellett Magyarországon csökkent a munkanélküliség olyan mértékben, hogy számos család föl tudott kapaszkodni az alsó középosztály szintjére, és az elmúlt három év alatt megduplázódott az egyetemre járó romák száma. Az ő támogatásukra hozták létre az egyházak az állami finanszírozású, egyházak által fenntartott keresztény roma szakkollégiumi hálózatot – tette hozzá.
A magyar kormány tehát eldöntötte, hogy erőforrásként tekint a magyarországi cigányságra, és azt is, európai ügyként kezeli sorsukat.
