Rosszul fogadta a szerbiai politikum és államvezetés a hírt, hogy Horvátország mostantól szigorúbban ellenőrzi határátkelőin az úgynevezett harmadik országokból érkező zöldség- és gyümölcsfélét. Amellett, hogy kiszélesítették azoknak a zöldség- és gyümölcsféléknek a körét, amelyeket minden egyes alkalommal minőség-ellenőrzésnek vetnek alá az országhatáron, az eddigi illetéket a huszonkétszeresére növelték – 90-ről 2000 kunára.
Rasim Ljajić kereskedelmi, idegenforgalmi és távközlési miniszter szerint a horvát fél ezzel megszegi a Társulási és Stabilizációs Megállapodást (SAA), ezért Szerbia az Európai Unióhoz fordul panaszával. Az SAA 36. cikkelye 1. bekezdésének értelmében a megállapodás hatályba lépését követően az aláírók nem vezethetnek be másik aláíró országgal szemben újabb vámot vagy más illetéket, illetve nem növelhetik a hatályba lépés pillanatában hatályos vámot és illetékeket – érvelt Ljajić, nyomatékosítván, hogy éppen ezért Szerbia haladéktalanul az Európai Bizottsághoz fordul. Mivel Zágráb döntése a régió országai közül Macedóniát és Bosznia-Hercegovinát is érinti, ezért Szerbia kapcsolatba lép a szóban forgó államok vezetésével, hogy fontolják meg az ügyben való közös fellépés lehetőségét – emelte ki a tisztségviselő.
– Szerbia nem szeretne kereskedelmi vitába keveredni Horvátországgal, hiszen ez egyik félnek sem áll érdekében. Jó lenne, ha a kérdést bilaterális szinten sikerülne megoldani. Ha ezen igyekezetünk meghiúsul, muszáj lesz nemzetközi szinten jogorvoslatot keresnünk – nyilatkozta Ljajić.
A külügyminisztérium főtitkára, Veljko Odalović egyetért Ljajićtyal, hogy Szerbia nem hagyhatja válasz nélkül Zágráb intézkedéseit, indokolttá válik ellenintézkedések foganatosítása – nyomatékosította Odalović a Szerbiai Rádió és Televízió reggeli műsorában vendégeskedve. Szavai szerint Horvátország időről időre olyan intézkedéséket foganatosít, amelyek semmiféleképpen nem segítik a két ország közötti kapcsolatok elmélyítését vagy jobbá tételét.
– A legújabb intézkedések elsősorban Szerbiát, Macedóniát és Bosznia-Hercegovinát érintik. Első látásra és hallásra úgy tűnhet, hogy Zágráb így kívánja védeni, illetve erősíteni a hazai termékeket. Én viszont nem hiszem, hogy Zágráb lépésének ez lenne az egyetlen üzenete, más is áll a dolog hátterében. Hiszem, hogy ellenintézkedésekkel észhez térítenénk a horvát felet, és elérnénk, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek velünk. Közös érdek, hogy zavartalan legyen az áru áramlása Horvátország és Szerbia irányába egyaránt – fogalmazott Odalović.
Szerbia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró már elkezdte összeállítani a horvát kormánynak címzett „panaszlevelet” – jelentette be Marko Čadež, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke. Hozzátette, a dokumentumban tájékoztatják a horvát kormányt arról, hogy mekkora vesztesége származik a négy országnak az illeték huszonkétszeresére növeléséből. Egyébként ezek az intézkedések a horvát gazdaságra és a horvát vállalatokra nézve is károsak – emelte ki Čadež. Hozzátette, ha valaki valaminek az árát a huszonkétszeresére emeli, akkor semmiféleképpen sem árkorrekcióról van szó, hanem valami egészen másról. Az SZGK elnöke azt is elmondta, hogy már kapcsolatba lépett a Horvátországi Gazdasági Kamara elnökével, aki egyetért a rendelkezések káros hatásával.
A Szerbiai Gazdasági Kamara kimutatása szerint 2016-ban Szerbia 116 millió euró értékben szállított árut Horvátországba, és 79 millió euró értékben importált árut ebből a szomszédos államból. Szerbia elsősorban étolajat, fagyasztott gyümölcsöt és zöldségfélét, jövedéki adóval terhelt árut, dohányipari termékeket és alkoholos italokat szállít Horvátországba.
