Reggeli Nándorfehérváron, ebéd Budán…

A nemzet egyik legnagyobb diadalának napja július 22-e, a Nándorfehérvár elleni sikertelen török ostrom napja, mely idestova 461 éve zajlott le. Az évfordulóról az idén 12. alkalommal emlékeztek meg a szegedi Mátyás téren, nem is akárhogyan, hanem lovagkori hadi játékokkal, táncbemutatókkal, gyermekprogramokkal, kézműves foglalkozásokkal. Július 21-én, pénteken délután tudományos előadással, másnap pedig családi programokkal várták az érdeklődőket az Alsóvárosi Kultúrház szervezésében, számos támogató közreműködésével. A szegediek ezáltal a nemzeti történelem kimagasló alakjának, Hunyadinak a török ellen aratott győzelme előtt teszik tiszteletüket. A keresztény világban is jelentős dátum az 1456. július 22-e. A diadal eseményeire emlékeztet világszerte a déli harangszó, magyar vonatkozásban pedig hat évvel ezelőtt, 2011-ben az Országgyűlés július 22-ét a győzelem emléknapjává nyilvánította.

A nyitónapi előadásoknak köszönhetően a hallgatóság Juhász Katalin néprajzkutató által betekintést nyert a Hunyadiakról fennmaradt emlékekbe, a magyar és a balkáni népek folklórjába. Szombaton a fegyverek és a korabeli öltözetek kapták a főszerepet.

Harci díszek csillogtak és zászlók lobogtak a Klauzál téren a verőfényes napsütésben. A harcosok, zászlóforgatók, gólyalábasok tarkította tömeg zenés-zajos felvonulással érkezett a Mátyás térre, hogy ott tudtára adhassa a városlakóknak, idestova 561 éve történelmi tett zajlott a mai szerb főváros, Belgrád területén.

– Ez Szeged középkori hagyományainknak emléket állító egyetlen rendezvénye. A diadal hőseire emlékeztünk ünnepelve, fesztiválhangulatban, közelebb hozva a reneszánsz kori értékeket az érdeklődőkhöz – emelte ki Pleskonics András, az egyik szervező. A Mátyás tér elrendezésében törekedtek a korabeli hangulat megteremtésére.

„A legenda szerint a török szultán a nándorfehérvári ütközet előtt kijelentette, hogy a reggelit Nándorfehérváron, az ebédet Budán, a vacsorát pedig Bécsben kívánja elfogyasztani” – idézte fel a rendezvényen Kakas Béla, a megyei közgyűlés elnöke, kiemelve, a nándorfehérvári győzelem összefogásunk jelképe, emlékezete erősíti a nemzeti identitástudatunkat, üzenetet hordoz a mai kor számára is. A Mátyás tér autentikus helyszíne az emlékezésnek, 1456 nyarán ugyanis Kapisztrán János vezetésével a dél felé vonuló keresztesek a szegedi ferences rendház mellett álltak meg, innen indultak a csata helyszínére. A Pavane zászlóforgatóit követően nagy sikert aratott a gyermekek körében a Langaléta garabonciások bábjátéka is. Vitéz János törökkel vívott „csetepatéjának” történetén nevettek jóízűeket kicsik és nagyok egyaránt. A továbbiakban a Hunyadiak Örökében Történelmi Hagyományőrző Egyesület reneszánsz kori táncokat adott elő és hadi bemutatót tartott, a látványos bemutatók sorát pedig az Oroszlánszív Lovagrend folytatta. A hagyományőrzők révén felállítottak az emléknapokon egy ostromgépet, az úgynevezett trebuche kicsinyített mását. A legnagyobb szerkezetek akár 40–150 kilogrammos köveket is képesek voltak elhajítani, mérhetetlen pusztítást okozva. Erejük az elhajított kőtömb magas röppályájában lakozott, a töltetek tömegük súlyának többszörösével csapódtak a falakba. A nézők lélegzetvisszafojtva figyelték az íjakat, számszeríjakat megfeszítő és a céltáblára célzó katonákat. A távolsági fegyverek bemutatásának csúcspontját egy lőporos fegyver elsütése jelentette. A kisgyermekek körében a párviadal osztatlan sikert aratott. Az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpontnál gasztronómiai bemutató és kóstoló által lehetett megismerkedni ínyencségekkel. A török hódoltság a magyar konyhára is hatással volt, így például a paprika, a paradicsom, a padlizsán török eredetű jövevényzöldségek mára a magyar ízvilágot is gazdagítják.